Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Műhely - Szívós Erika: Terra recognita vagy terra incognita? A lakótelepek és a lakóparkok legújabb magyar irodalmáról
336 Műhely tek a különbségek). A kontinuitást hangsúlyozó álláspont egy nagyobb és régebbre visszanyúló tradíció részeként értelmezi a szocialista lakótelepeket. Ferkai András elemzése magától értetődő módon terjed ki a 20. század első felének budapesti állami munkás- és tisztviselőtelepeire éppúgy, mint a Kádár-korszak évtizedeinek jellegzetes lakóteleptípusaira, a rendszer hattyúdalaként értelmezett Káposztásmegyeri lakóteleppel bezárólag.1 Kömer Zsuzsa és szerzőtársa, Nagy Márta (mindketten építész-urba- nisták) ennél is tágabban értelmezik a jelenséget: szerintük urbanisztikai szempontból mindenféle, telepszerűen épült lakónegyed összehasonlítható egymással, függetlenül attól, hogy egy állam, város, lakó szövetkezet vagy magánberuházó volt is az építtető. A lakótelep és a lakópark témakörének összekapcsolása több okból is érthető. A jelen ismertetésben szereplő szerzők mindegyikét foglalkoztatja például lakótelep és lakópark viszonya. Valamilyen formában mindannyian felteszik azt a kérdést, hogy a kettő egymás ellentéte-e, avagy egyik a másik előzménye? Felfogható-e úgy a lakópark, mint a lakótelep későbbi, a piacgazdaság viszonyai között létrejött változata? E kérdésekre a szerzők eltérő válaszokat adnak, de valamilyen módon mindannyian hozzájárulnak lakópark és lakótelep fogalmának átgondolásához. Több szempontból is gyümölcsöző lehet, ha a lakótelep- és lakópark-kérdés friss szakirodalmát - illetve annak egy részét2-egy tanulmányon belül próbáljuk áttekinteni. Egyrészt tanulságos, mennyire másképp közelítik meg a különböző diszciplínák, a különböző szerzők ugyanazokat a problémákat. Másrészt, mivel a lakótelep-, illetve lakópark-problematika más-más oldalára koncentrálnak, az itt tárgyalt monográfiák ki is egészítik egymást. Az ismertetésen és összehasonlításon túl a jelen cikk célja, hogy kiemelje a tárgyalt monográfiák egyedi értékeit, és felhívja a figyelmet arra, hogy mi egyikük vagy másikuk fő erőssége, miről tájékoztat, mely kérdést világít meg egy-egy szerző mindenki másnál alaposabban. Nincs abban semmi meglepő, hogy Csizmady Adrienne, Cséfalvay Zoltán, Kömer Zsuzsa és Nagy Márta mindannyian máshová helyezik a hangsúlyt, és másképp foglalnak állást a lakótelepekkel és lakóparkokkal kapcsolatban. (Bár egymástól függetlenül írott munkákról van szó, együtt olvasva nemegyszer úgy hat a három monográfia, mintha szerzőik egymással vitatkoznának egy egyelőre nyílt végű polémia résztvevőiként.) A feltűnő inkább az, amikor a következtetések és megállapítások szintjén a három könyv egymást erősíti meg. Különösen igaz ez akkor, amikor a szerí Ferkai 2005. 2 Bizonyos müveket a jelen áttekintés azért nem tárgyal részletesen, mert az Urbs korábbi számaiban jelent már meg róluk részletes ismertetés. Ilyenek például CSIZMADY 2003., ismerteti MlHALIK 2007.; FERKAI 2005., ismerteti LANTOS 2008. Egy további friss és rendkívül érdekes kötettel (N. KOVÁCS 2008.) pedig, noha témáját tekintve ide kívánkozna, azért nem foglalkozom, mert - sokszerzős és sokféle témát, egyebek között filmelemzéseket is felölelő tanulmánykötetről lévén szó — nem képvisel egységes szemléletet, ezért monográfiákkal nehéz összehasonlítani. Ugyancsak az összehasonlíthatóság szempontjai szóltak amellett, hogy az 1945 előtti telepekkel, illetve a szociális lakásépítés problémájával foglalkozó, nemrégiben megjelent monográfiák se szerepeljenek ebben az ismertetésben. Ilyen, a lakótelepek előzményei szempontjából igen fontos összefoglaló munka például: Umbrai 2008.
