Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

Testközelben - Papp Barbara: Frontszolgálat, távszerelem (Egy tizenéves lány második világháborús levelezése)

mind az említett fiatalemberrel, mind két másik ifjúval. A lány tehát háromszorosan teljesítette volna „hazáért végzett szolgálatát”, s a két katonával és a cserkészparancsnokkal való levélváltás, de talán az eljegyzés is valamiféle kötelezettségként volna fölfogható? Mennyiben emlékeztetnek vőlegényével váltott levelei a korabeli slágerek táborilevél-romantikájára? Elsősorban ezekre a kérdésekre keresünk választ a Budapest Főváros Levéltárában elhelyezett családi iratanyag faggatása révén, mely tartalmazza - többek között - a lánynak küldött leveleket, az ő hivatalos iratait, 1938 és 1941 között vezetett naplóját, s jegyzet- füzetét is (melyben a már említett fogal- mazás-piszkozatok mellett egyéb iskolai segédanyagok: számtani levezetések, német fordítások, valamint ételreceptek találhatók). Klárától származó levelek természetesen nem állnak rendelkezésünkre, hiszen azokat a címzetteknél kellene keresnünk. Klára motivációival, esetleges jellemzésével kapcsolatban tehát elsősorban a „közvetett bizonyítékokra”: a lány kezétől maradt egyéb anyagokra, s főként a levelezőpartnerei által írott lapokra kell támaszkodnunk. A három fiúval folytatott levelezésből - mely bizonyára még ilyen, „egyoldalú” állapotában is töredékes lehet -, két barátnője és számos egyéb ismerőse hozzá írott írásaiból kell tehát képet alkotnunk Klára személyiségéről, kapcsolataihoz fűződő viszonyáról.

is BFL XIII. Z. A Kocsis-család iratai, Tóth Anna levele Milkó Klárához. Csepel, 1939.

„Az állatok is jól vannak. Csak te hiányzol nagyon”19

Először is vegyük számba a hátteret: a lány „hivatalos életeseményeit”, a dokumentumok által igazolt történéseket. Milkó Klára 1926-ban született Csepelen. A család meglehetősen sokat költözött, ugyanis apja, Milkó Lőrinc asztalosmester volt, aki saját műhely nyitására törekedett, ez azonban csak 1936-ban sikerült neki, és ezután még évekig mellékállásban működött különféle üzemekben Csepelen és Szentendrén. Klára így Szentendrén kezdte elemi iskolai tanulmányait - reformátusként az érseki római katolikus elemi iskolában -, majd Csepelen végzett. Ugyanitt kezdett polgári leányiskolába járni, amit két év múlva Szentendrén folytatott, ahol 1941-ben szerezte meg végbizonyítványát a polgáriból. 1941 szeptemberétől a Csepeli Női Kereskedelmi Szaktanfolyam hallgatója volt, 1942 júliusában viszont munkába állt egy vegyiáru-nagykereskedésben, egy évvel később pedig már - egészen a háború végéig - apja üzemében gépírónőként dolgozott. Első gyermeke volt szüleinek, testvére csak 1943-ban született.

Mindössze ennyi tehát a lány hivatalos élettörténete a három fiúval folytatott levelezés megkezdéséig. Egy törekvő elővárosi (vagy főváros környéki) kispolgári családot látunk, amely éppen a magasabbra jutás, az önállósodás, valamint a saját ház birtoklása érdekében költözködik rendkí27