Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)
MASZKOK MÖGÖTT - VÖRÖS BOLDIZSÁR: A „képfaragó" a „munkásegyletben"
Schulzeizmust. Azonban ez sem vezetett eredményre, mert a munkás, aki feleségével naphosszat a gyárakban dolgozott, nem vehette ki részét a fogyasztási egyletek jótéteményeiből, ellenben az önálló kisiparosok némi előnyt élveztek általuk, s miután a tervezett munkáskaszárnyának létesítése, amely kapcsolatban lett volna egy közös konyhával és fogyasztási egylettel, elmaradt: a munkások, mint előbb, azontúl is a korcsmákat keresték fel." A Munkások Újsága még 1868-ban „az egyleti pénztár megkárosirása után megszűnt" és nem sokkal később a szervezet működése is befejeződött. Kudarcához hozzájárultak a lassalleánus Általános Munkásegyletnek a Buda-Pesti Munkásegylet ellen irányuló támadásai is. 27 „A termékenyítő szocializmus" és a „munkásosztály hazafiassága" 28 A Buda-Pesti Munkásegylet kudarca urán, az elköverkező évrizedekben Jókai írásaiban és beszédeiben röbbször is foglalkozott az ipari munkások sorsával, helyzetük javításának lehetőségeivel és a fokozatosan teret hódító szocialista mozgalommal. Az 1870-re elkészült Fekete gyémántokban, annak Ki hogyan gyászol? című fejezetében a Berend Iván-féle munkástelep ábrázolásánál határozorran érvényesültek azok az elgondolások, nézetek, amelyek jelen voltak a Buda-Pesti Munkásegylet lét> y 1 X '29 rehozásának törekvései között is: a munkások sorsának javítására irányuló igyekezet, a művelődési egylet, a kölcsönös segélyezési rendszer megteremtése, „a tőke és a munka megbarátkoztatásának" szándéka. Berend „Minden falunak könyvtárt, olvasóegyletet alapitott. Megszoktatta a népet, bogy nélkülözhető filléreit takarítsa meg. Megismerreté vele a kölcsönös segély jóltevő eszméjét. Takarékpénztárt, betegápoldát alapitott a Bondavölgyben. Saját tárnáját pedig, mely tulajdona marad, egészen átalakitá minta-munkás-teleppé. A munkás egyúttal gazda is volt abban, s a jövedelmet felezte a birtokossal." 30 Jókainak A politika a malom alatt című 1867-es cikksorozarában kifejrctt és a Buda-Pesti Munkásegylet létrehozásában is ható elgondolás, mely szerint az „intelligentia" hivatott a „köznép" politizálásának irányírására, ismét felbukkant az író-politikus egy 1882-es, a Nemzet hasábjain közzé27 Dr. dombóvári Schulhof Géza: A munkásmozgalom keletkezése Magyarországon. Budapest, 1895. 12-13. old. Ld. még: Rézler Gyula: /. m, 77-78. old.; Erényi Tibor - Kende János - Varga Lajos: /. m. 19. old.; Kozáry Andrea: írástudók, „szellemi munkások" a korai magyar szociáldemokráciában: Politzer, Külföldi, Frankel. Múltunk, 2007/2.128-129. old. 28 Ld. még: Nagy Miklós: Jókai Mór alkotásai és vallomásai tükrében. Budapest, 1975. 154-155. old. 29 Ld. ehhez: Jegyzetek. In: Jókai Mór: Fekete gyémántok (1870). I. Budapest, 1964. 305-307. old. Ld. még ált. Szebényi Géza: Jókai és a Fekete gyémántok néhány kérdése. Irodalomtörténet, 1954/1. 24-60. old. 30 Jókai Mór: Fekete gyémántok. V. Pest, 1870. 150. old. A munkástelep leírását tanulmányom Függelékében adom közre.
