Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)
BEVEZETÉS - JÓKAI MÓR: Budapesti élet
úri vasútat végig húzatni. Maga az Andrássy-út, mely a budapesti népéletben a szív aortáját képezi, Budapestnek valódi büszkesége. Az ország áldozarkészségével jött létre, Andrássy Gyula miniszterelnök kezdeményezése folytán, a két kilométernyi hosszúságú sugárúr. Itt van Budapestnek valódi világvárost mutató képe. A Váczi-körúrtól kezdve az oktogonig mind a két oldalát a palotasornak a legpazarabb boltkirakatok díszítik, fölváltva fényes berendezésű kávéházakkal és vendéglőkkel, melyek közr élénk forgalmar rarr fönn az üzleti és vásárló közönség; délutánonként pedig egy nagy sétahellyé alakulnak át az aszfalt gyalogjárók, kocsipályává a faburkolata utca, melyen úri fogarok és bérkocsik kerülgetik egymást élénk versenyzéssel; az oktogonon rúl a köröndig már inkább csak paloták és bérházak vannak; boltok nélkül; a széles utca öt részre válik szét, ugyanannyi árnyas fasorral, a két szélső kövezett út a döcögő omnibuszok számára van átengedve, a középső a gyorsan vágtató fogatoknak, s annak a két oldalán, kavicsozott út egyfelől a gyalogjáró, másfelől a lovagló közönség számára fönntartva. S itt látni derült napokon Budapest elegáns világát és munkás osztályait párhuzamosan a Városliget felé s onnan ismét visszahullámzani. A paloták sora urán lombárnyékos kerrekről körülvett villák következnek; miniszterek és külföldi consulok s vagyonos osztálybeliek lakásai, melyekkel a sugárút mintegy beleolvadni látszik a Városligetbe. Nyáron át késő éjszakáig rarr a mularó közönség eleven zaja, a kocsirobaj, a lüktető városi élet az Andrássy-út mentén. Télen, mikor a tó befagy, új élet pezsdül föl a Városligetben. A korcsolyázók pompás csarnoka benépesül; a városligeti tó nagy jégpályán kanyarogva iszánkodnak végig a korcsolyázók százai, olykor ezrei, ami esre, villamvilágítás és harsogó zene mellért a közönségnek is tündéri látvány. Ilyenkor a néphumor is érvényesül; a hóhalmazokból épírészeti csodákat raknak össze és nagyszerű szobrokat faragnak ki magokat meg nem nevező művészek; a hó-palotákat elnevezik főconsuli kvártélyoknak, a hóbálványokat népszerű nagy embereknek, s azok ott pompáznak, míg a tavaszi nap véget nem vet a dicsőségüknek. A közel jövendőben még egy nevezetességgel fog gazdagodni a Városliget. A zászlórudas domb helyére (amely rudat a néphumor a „város fogpiszkálójának" nevezett el) az Andrássy-út ligeti torkokra előtti téren tervezett monumenrális szobor: a szabadság-szobor, vagy Andrássy Gyula emléke, melyeknek pályázatra szánr mintáit már láthatják az avatottak hazai szobrászaink műtermeiben. A Margit-sziget Budapesr tündérkerrje! Egy darab a paradicsomból, - az édenkert tiltott fája nélkül. A Duna hosszú útjából Budapest alá érkezve, két hatalmas ágra szakad, melyek a hajóalakú gyönyörű Margit-szigetet ölelik körül. E két ág a szigeten alul nyomban újra egyesül a Margir-híd hatalmas ércívei alatt és az egész fővároson végig húzódó szilárd kőpartok közé lép. Ritka szép ez a zöld lombok árnya alarr rejtőző sziget ott a fejedelmi folyam kellő közepén, közre fogva a budai hegyek s a pesti kőpartok által. Előtte a hatalmas két
