Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

BEVEZETÉS - JÓKAI MÓR: Budapesti élet

úri vasútat végig húzatni. Maga az Andrássy-út, mely a budapesti népéletben a szív aortáját képezi, Budapestnek valódi büszkesége. Az ország áldozarkészségével jött létre, Andrássy Gyula miniszterelnök kezdeményezése folytán, a két kilométer­nyi hosszúságú sugárúr. Itt van Budapest­nek valódi világvárost mutató képe. A Váczi-körúrtól kezdve az oktogonig mind a két oldalát a palotasornak a legpazarabb boltkirakatok díszítik, fölváltva fényes be­rendezésű kávéházakkal és vendéglőkkel, melyek közr élénk forgalmar rarr fönn az üzleti és vásárló közönség; délutánonként pedig egy nagy sétahellyé alakulnak át az aszfalt gyalogjárók, kocsipályává a faburko­lata utca, melyen úri fogarok és bérkocsik kerülgetik egymást élénk versenyzéssel; az oktogonon rúl a köröndig már inkább csak paloták és bérházak vannak; boltok nélkül; a széles utca öt részre válik szét, ugyan­annyi árnyas fasorral, a két szélső kövezett út a döcögő omnibuszok számára van áten­gedve, a középső a gyorsan vágtató fogatok­nak, s annak a két oldalán, kavicsozott út egyfelől a gyalogjáró, másfelől a lovagló kö­zönség számára fönntartva. S itt látni de­rült napokon Budapest elegáns világát és munkás osztályait párhuzamosan a Városli­get felé s onnan ismét visszahullámzani. A paloták sora urán lombárnyékos kerrekről körülvett villák következnek; miniszterek és külföldi consulok s vagyonos osztálybeli­ek lakásai, melyekkel a sugárút mintegy beleolvadni látszik a Városligetbe. Nyáron át késő éjszakáig rarr a mularó közönség eleven zaja, a kocsirobaj, a lüktető városi élet az Andrássy-út mentén. Télen, mikor a tó befagy, új élet pezsdül föl a Városligetben. A korcsolyázók pompás csarnoka benépesül; a városligeti tó nagy jégpályán kanyarogva iszánkodnak végig a korcsolyázók százai, olykor ezrei, ami esre, villamvilágítás és harsogó zene mellért a közönségnek is tündéri látvány. Ilyenkor a néphumor is érvényesül; a hóhalmazokból épírészeti csodákat raknak össze és nagyszerű szobrokat faragnak ki ­magokat meg nem nevező művészek; a hó-palotákat elnevezik főconsuli kvárté­lyoknak, a hóbálványokat népszerű nagy embereknek, s azok ott pompáznak, míg a tavaszi nap véget nem vet a dicsőségüknek. A közel jövendőben még egy nevezetes­séggel fog gazdagodni a Városliget. A zász­lórudas domb helyére (amely rudat a nép­humor a „város fogpiszkálójának" nevezett el) az Andrássy-út ligeti torkokra előtti té­ren tervezett monumenrális szobor: a sza­badság-szobor, vagy Andrássy Gyula emlé­ke, melyeknek pályázatra szánr mintáit már láthatják az avatottak hazai szobrásza­ink műtermeiben. A Margit-sziget Budapesr tündérkerrje! Egy darab a paradi­csomból, - az édenkert tiltott fája nélkül. A Duna hosszú útjából Budapest alá ér­kezve, két hatalmas ágra szakad, melyek a hajóalakú gyönyörű Margit-szigetet ölelik körül. E két ág a szigeten alul nyomban újra egyesül a Margir-híd hatalmas ércívei alatt és az egész fővároson végig húzódó szilárd kőpartok közé lép. Ritka szép ez a zöld lombok árnya alarr rejtőző sziget ott a fejedelmi folyam kellő közepén, közre fogva a budai hegyek s a pesti kőpartok által. Előtte a hatalmas két

Next

/
Oldalképek
Tartalom