Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

VÁLASZOK - SCHNELLER ISTVÁN: Városi „szigetek" és „mocsarak" a szárazföldi Budapesten

A fejlett szigeteket a megújított bank- és irodaépületek, kiemelt közterületek, lakó- és irodaparkok, valamint egyes bevásárló élménycentrumok jelentik, míg a „mocsár" a közterületek leromlása, az állandósuló forgalmi dugók, az aluljárók hajléktalantanyái és csencselői formájában bekúszik a „fejlett" szigetek közé. A legutóbb a Belváros szívéig ért a romlás, már nem csak a valamikori elegáns Corvin áruházban, hanem a Ferenciek terén a város szívében is - a korábbi Keravill áruház helyén - kínai diszkont ruhabolt nyílt, s ennek csak aláfestése a Ferenciek terének külvárosi állomások előtt használatos anyagú burkolatcseréje. Nehéz nem észrevenni a Westend mellett az aluljárói balkánt, a Mammut melletti Moszkva tér emberpiacát, vagy a valamikor dicső napokat megélt Déli pályaudvar alatti bazárt. Üdvös fejlemény, hogy a szigetek körül is épülnek, növekednek a „korallzátonyok", terebélyesedik a szárazföld. Megújult az Andrássy út, a Nagykörút, a Szent István és a Szabadság tér, növekedett a belváros, hiszen tőle délre megépült a Művészetek Palotája és az egyetemi város épületei, átalakult északon a Váci út menti, délen a Budafoki út menti ipari rozsdaövezet, a ferencvárosi rehabilitáció pedig sikertörténet. A legellentmondásosabb a város peremén a bevásárlóközpontok, logisztikai parkok és zárványszerű lakóparkok laza hálózatából kialakult új településgyűrű, a jellegzetesen mai budapesti szuburb. Ez tulajdonképpen az első, 1950-ben Budapesthez csatolt, kertvárosi gyűrűt öleli körül. Ez az, ami előidézi és egyúttal lehetővé teszi azt a városi népességvesztési folyamatot, amely a tágabb térség - Bécs-Pozsony-Prága-Ljubljana-Zágráb - városainak sorában a legnagyobb. Budapest népessége mintegy háromszázezer fővel csökkent, s e tömegnek több mint a fele költözött ki a városból. Ez a szuburb egyébként nyugati irányban egészen Bicskéig, észak-nyugat felé Pilisvörösvárig ér, magába foglalva olyan rákos daganatszerű településképződményeket, mint a budaörsi bevásárlóközpont-rettenet. Összességében ez a városszétterülés az elmúlt tizenöt év legnegatívabb folyamata. A kiköltözők is a várost használják, s így a városlakók és a városhasználók aránya megbomlott. A hagyományos városi lét ebben a „szigetekből, szárazföldből és mocsarakból" álló települési tájban sokszor már csak emlék és valami elveszett utáni vágyódás. Persze létrejön néha ez az álom is Liszt Ferenc terek, Ráday utcák vagy éppen a pesti Broadway formájában, vagy nosztalgia-kávéházak képében a gangos belső udvarokon. A díszletek mögött és mellett azonban ott zúg a többszörösen túlépített és túlépülő, mindmáig térhiányos város autópályányi forgalma. A hagyományos, vagy másképpen: eklektikus