Erzsébet-kultusz. 2. Szöveggyűjtemény - Budapesti Negyed 53. (2006. ősz)
IRODALMI EMLÉKEZÉSEK - JÓKAI MÓR: Erzsébet emlékezete
JÓKAI MÓR Erzsébet emlékezete Van egy vallás, melyben minden felekezet, minden kultusz igaz hívei egyesülnek, melynek oltárát mindenki magával hordja, templomát soha el nem hagyja. E vallás parancsait is Istenkéz írta; de nem kőtáblára, hanem az emberi szívekbe. Ez az emberszeretet és honszeretet vallása. Harangszó, zsolozsma, imádság mind Istent dicsérik, de legjobban dicsérik az urat az emberi jótettek. Aki egy elárvult családot jobb sorsra felemel, aki a kétségbeesetteknek életkedvét visszaadja, aki elkeseredett ellenfeleket egymással kibékít, az bizonyára mind híve a vallásnak. Hát az, aki egy egész országot emelt fel jobb sotsra, aki egy kétségbeesett nemzetnek életkedvét visszaadta, aki a trón és az ország közötti viszályt kiegyenlíteni segített, ne mondjuk-e azt e vallás szentjének? Az emberszeretet és honszerelem vallása szentjének! Az volt a boldogult királynénk, Erzsébet. Mindenütt így látom őt magam előtt. Elkezdve azon hófehér ruhás szeráfi alakon, mely őt mint menyasszonyt tünteti fel: dicsőn uralkodó királyunk legbelső szobájának egyedüli dísze, végigazokon a tüneményes képeken, amikben mint áldó nemtőnk, mint őrző angyalunk közöttünk járt, egész addig a gyászruhás Marer dolorosa alakig, mindenütt a szentek glóriáját látom körüle sugározni. Fényes és utolérhetetlen mintaképe volt ő egy királynénak, de fényes és követésre méltó mintaképe a gyermekeit szerető anyának, a hazáját szerető honleánynak, az emberszerető védasszonynak. Amit a hatalom, férfierő, bölcs ész nem bírt megoldani, azt a szerető női szív megoldotta, összekötő. Erzsébet királyné nevét emlékszobrok, mauzóleumok fogják megörökíteni, de minden ércnél, márványnál tartósabban fogják ezt fenntartani azok az intézmények, melyek az ő áldott védnöksége alatt a szenvedő emberiség s az előre törekvő nemzeti mívelődés javára keletkeztek. - Ott, ahol a szenvedés ötök, ott hangzik valóban az örök ima: s ahogy a szenvedést felváltja u Elhangzott az Országos Nemzeti Szövetség 1899-ben tartott Erzsébet-napi ünnepségén.
