Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

DOKUMENTUMOK - SZÉP ERNŐ Fiatal szobrász

— Ebédelt már? — Régen! — Akar feketekávét? — Inkább egy pohár sört, ha szabad. Hát ha megengedik, elmondom itt kurtán ennek a Mészáros Lászlónak az életrajzát, amit fölvettem tőle, plajbásszal, egynéhány számolócédulára, melyeket a főúr engedett át szívességből. Valaki életkezdete, ki még nem nagy ember, ki álmai reggeli ködében közeleg, ki birkózik nézőközönség nélkül, beszél visszhang nélkül, arcába csak a nap tüz, nem a fotográfus gépe lencséje. Titkos forrás fakad; ér kezd bukdosni köveken, gyökereken; csermely vonaglik cserje közt, a szabad gyepség felé; erős, hízott folyó lesz talán, szép hidjai alatt, hajókkal a hátán, zsiros halakkal a hullámaiban üget a tenger végtelenje felé ... a Alüvészet örökkévalóságába. Semmi lehangoló nincs ennek a művészpályának a legelső strófáiban, nem kell félni. Huszonharmadik évét inhalálja Aíészáros Laci, aki madárkortyokban fo­gyasztja a friss pohár sört, miközben felel a kérdéseimre. Alsó-Hernádon született. Egy falat földje volt ott a nagyapjának. Az apja vasmunkás lett, Csepelen telepedett meg, ott nőtt fel Laci Cse­pelen. Négy középiskolát járt. Az apja elvesztette az állását már mint művezető. Lacit akkor odavette magához a nagyapja a tanyára, Alsó-Hernád alatt. Laci már az iskolában rajzolt, faragott. Sőt már az óvoda előtt kezdett el müvészkedni. Hároméves korában le­rajzolt egy temetési menetet. Az óvodában a legsikerültebb rajza volt egy faág, rügyekkel. Hegyes ceru­zát kért ehhez a rajzhoz. Sokat rajzolt krétával, palánkra, meg otthon az ajtókra, szekrényre. Álla­tot, embert. Kikapott persze. Alikor már a nagyapjánál kocsiskodott, tizenötéves korában, Cserny Jó­zsef kereskedelmi akadémiai tanár ur, aki tudott még Csepelről a mü­vészkedő gyerek felől, íratott neki Alsó-Hernádra, nem volna-e kedve ötvösinasnak beállani. (Azt mondja Aíészáros László, ez volt az élete legnagyobb szenzációja, hogy levelet kapott a tanyára.) Laci feljött, bevonult a Kiss Ferenc ötvösmühelyébe. Az első napokban, takarítás közben, fölfedezett Kis Ferencéknél egy nagy elefánt könyvet, az volt ráirva: das blaue Buch. A renaissance volt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom