Kóbor Tamás, Budapest regényírója - Budapesti Negyed 23. (1998 tavasz)

SÁNTA GÁBOR „A kiábrándult urbanitás poétája"

harca? A tudomány magaslatiról nézve nem szánalmas szőrszálhasogatás-e, a szín­vakok összcveszésc-c az a harc, amely mégis három évtizedet foglalt le magának az ország politikájából? A szociológus tudo­másul veszi a harcot, de a maga tudományos igazságát nem keresheti sem az egyik, sem a má­sik táborban. A szociológus lehet független­ségi vagy hatvanhetes, de nem a tudomá­nyos meggyőződése alapján, hanem mint polgár, mint politikus, mint újságolvasó. De íme, a szocializmus nagyon elhatalma­sodott nálunk s a magyar szociológusok többsége a szocializmus irányában gondol­kodik. Tudományos szemmel nézve a bur­zsoá felfogás és a szocializmus vetélkedése sem jelentősebb, s a tudományos igazság megállapítására éppoly kevéssé alkalmas, mint a közjogi harc. Valamint a szociológiai igazság nem kereshető sem a 48-ban, sem a 67-ben, azonképpen nem található ennek a parciális ellentétnek sem valamelyik oldalán. S megint csak ismételnem kell: szociológus lehet szocialista, de a szociológia nem lehet szocializmus. Az élet küzdelme csak egyoldalúságokat, pártokat ismer, de a tudo­mány nem állhat soha valaminek az egyik ol­dalán"} 1 Kóbor Tamás efféle kijelentéseit Jászi Oszkár és hívei valószínűleg sohasem fe­lejtették el. Szociológia inspirálta natura­lizmusával ők nem akartak, a másik oldal pedig nem tudott mit kezdeni. Az utóbbi­57. Kóbor Tamás: Szociológusok. A hét, 1906. augusztus 12. 525-526. old. A kiemelések tőlem. S. 6. 58. Nagy Lajos: A lázadó ember. Bp., 1983. 328. old. S.a.r.: Kónya Judit. 59. In: Ady Endre Összes Prózai Művei. IX. Bp., 1 973.550. old. S.a.r.: Vezér Erzsébet. ak esetében Nagy Lajos rátapinthatott a lé­nyegre, amikor arról elmélkedik önéletraj­zában, mennyire „érdekes, hogy a »natura­lizmus«-t irodalmi fogalommá tették meg abban a korban, de valójában mindig azt nevezték naturalizmusnak, aminek lelep­lező erejétől féltek". 58 Századunk első éveiben a pályakezdő Ady Endre még elismerően emlegette Kó­bor 'Tamást; jelentőségét Ambrus Zoltáné­hoz, Bródy Sándoréhoz és Petelei Istváné­hoz mérte. Amikor Osvát Ernő és köre 1908-ban egy modern irodalmi társaság­nak, a Magyar írók Egyesületének megala­kítását tervezte, akkor — a fennmaradt fo­galmazvány szerint — Ady, Molnár Ferenc, Schöpflin, Bródy Sándor, Koszto­lányi, Jászi Oszkár, Krúdy, Juhász Gyula és mások mellett még Kóbor Tamásra is szá­•*» 59 • mítottak a szervezők. Egyelőre úgy tűnt, közéjük tartozik, már csak azért is, mert a korszak éltkor még legfontosabb irodalmi folyóirata,/! ////többségük számára a közös „klubot" jelentette, amelynek „tónusát" — miként ezt Halmi Bódog találóan meg­fogalmazta — nem Kiss József, hanem ép­pen Kóbor Tamás határozta meg. 60 Hogy valójában mennyire kívül maradt az ő nézőpontjából radikálisoknak nevez­hetők ekkoriban szerveződő csapatából, azt nyilvánvalóvá teszi, hogy nem publi­kált a Nyugat­ban. 61 Az előzőekben említet­tek többségével változatlanul szívélyes, 60. Halmi Bódog: Kóbor Tamás. In: Halmi Bódog: A zsidó gyerek. Bp., 1 922.1 13-123. old. 61. Illetve, miként erről már szó esett, egyszer mégis, amikor egy körkérdés nyomán kifejtette véleményét a házasságról. {Nyugat, 1926. május 16.858-860. old.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom