Kóbor Tamás, Budapest regényírója - Budapesti Negyed 23. (1998 tavasz)

SÁNTA GÁBOR „A kiábrándult urbanitás poétája"

harca? A tudomány magaslatiról nézve nem szánalmas szőrszálhasogatás-e, a színvakok összcveszésc-c az a harc, amely mégis három évtizedet foglalt le magának az ország politikájából? A szociológus tudomásul veszi a harcot, de a maga tudományos igazságát nem keresheti sem az egyik, sem a másik táborban. A szociológus lehet függetlenségi vagy hatvanhetes, de nem a tudományos meggyőződése alapján, hanem mint polgár, mint politikus, mint újságolvasó. De íme, a szocializmus nagyon elhatalmasodott nálunk s a magyar szociológusok többsége a szocializmus irányában gondolkodik. Tudományos szemmel nézve a burzsoá felfogás és a szocializmus vetélkedése sem jelentősebb, s a tudományos igazság megállapítására éppoly kevéssé alkalmas, mint a közjogi harc. Valamint a szociológiai igazság nem kereshető sem a 48-ban, sem a 67-ben, azonképpen nem található ennek a parciális ellentétnek sem valamelyik oldalán. S megint csak ismételnem kell: szociológus lehet szocialista, de a szociológia nem lehet szocializmus. Az élet küzdelme csak egyoldalúságokat, pártokat ismer, de a tudomány nem állhat soha valaminek az egyik oldalán"}

1 Kóbor Tamás efféle kijelentéseit Jászi Oszkár és hívei valószínűleg sohasem felejtették el. Szociológia inspirálta naturalizmusával ők nem akartak, a másik oldal pedig nem tudott mit kezdeni. Az utóbbi57. Kóbor Tamás: Szociológusok. A hét, 1906. augusztus 12. 525-526. old. A kiemelések tőlem. S. 6. 58. Nagy Lajos: A lázadó ember. Bp., 1983. 328. old. S.a.r.: Kónya Judit. 59. In: Ady Endre Összes Prózai Művei. IX. Bp., 1 973.550. old. S.a.r.: Vezér Erzsébet. ak esetében Nagy Lajos rátapinthatott a lényegre, amikor arról elmélkedik önéletrajzában, mennyire „érdekes, hogy a »naturalizmus«-t irodalmi fogalommá tették meg abban a korban, de valójában mindig azt nevezték naturalizmusnak, aminek leleplező erejétől féltek".

58 Századunk első éveiben a pályakezdő Ady Endre még elismerően emlegette Kóbor 'Tamást; jelentőségét Ambrus Zoltánéhoz, Bródy Sándoréhoz és Petelei Istvánéhoz mérte. Amikor Osvát Ernő és köre 1908-ban egy modern irodalmi társaságnak, a Magyar írók Egyesületének megalakítását tervezte, akkor — a fennmaradt fogalmazvány szerint — Ady, Molnár Ferenc, Schöpflin, Bródy Sándor, Kosztolányi, Jászi Oszkár, Krúdy, Juhász Gyula és mások mellett még Kóbor Tamásra is szá•*» 59 • mítottak a szervezők. Egyelőre úgy tűnt, közéjük tartozik, már csak azért is, mert a korszak éltkor még legfontosabb irodalmi folyóirata,/! ////többségük számára a közös „klubot" jelentette, amelynek „tónusát" — miként ezt Halmi Bódog találóan megfogalmazta — nem Kiss József, hanem éppen Kóbor Tamás határozta meg.

60 Hogy valójában mennyire kívül maradt az ő nézőpontjából radikálisoknak nevezhetők ekkoriban szerveződő csapatából, azt nyilvánvalóvá teszi, hogy nem publikált a Nyugatban.

61 Az előzőekben említettek többségével változatlanul szívélyes, 60. Halmi Bódog: Kóbor Tamás. In: Halmi Bódog: A zsidó gyerek. Bp., 1 922.1 13-123. old. 61. Illetve, miként erről már szó esett, egyszer mégis, amikor egy körkérdés nyomán kifejtette véleményét a házasságról. {Nyugat, 1926. május 16.858-860. old.)