Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város
lalkozó, Sziklay Zsigmond, aki Párizsban tartózkodó testvére, Sziklay Arnold segítségével hozta be Magyarországra a féléves találmányt. Az Andrássy út 41-ben önálló (mozi)helyiségben önálló produkcióként próbálkozott, de egy hónap múlva bezárt. A bemutatót követően viszonylag nagy számban próbálkoztak az új lehetőséggel, s születtek is tiszavirágéletű cinématographok, mozgófénykép-mutatványok, illetve „Mutoscop"-ok. Többnyire kávéházakban vagy egyéb vállalkozások kiegészítéseként indultak mint látványosság, attrakció, kiegészítő szórakozás. Egy-két, esetleg több hónapig működtek, majd bezártak. Az első engedélyesként Eugen Dupont-t, majd egy-egy olasz és angol néven túl a következő vállalkozókat jegyezték be: Sziklay, Stein Mór, Zlinszky, Lévy, Neumann és Ungerleider, Herbst Samu, Siposs Sarolta, Scheiring, Domagcr, Singer, Szeibert, Lőwinger, Grünhut, Zwillinger, Bruder. A színház és egyéb mutatványok (a mozgóképek is ide sorolhatók) engedélyezése és ellenőrzése — az 1881 évi XXI. tc. 7. majd az 1901. évi B. M. rendelet alapján •— a városi rendőrség hatáskörébe tartozott. A mutatványos eleinte általában egy-egy hónapra, majd 1901-től maximum négy hőnapra kapott engedélyt a rendőrfőkapitánytól. A főváros részére helyi díjat kellett fizetnie. A kerületi elöljáróságok —- 1907 í. Az első magyarországi vetítés a Váci utcában zajlott le, egy külső ház falára vetítettek, majd 1896. IV. 29—V. 6. között a Somossy mulató kávéházi Télikertjében működött az „Animatograph". Dupont 1896. V. 10 -1897. IV. 5. közt vetített. Sziklay csak 1896. VI. 20-VII. 20. között a rendőrségi bejegyzések szerint, bár valójában már VI. 13-án elkezdte. után egységes módon — tűzrendészen szemlét tartottak. A kezdeti időszakban valóban a mozi csak egy volt a számtalan mutatvány közül. A mutatványok többnyire könnyű szórakozást ígérő, sokszor váratlan, meghökkentő „csodákat" kínáltak. Ha az egyik csoda nem jövedelmezett eléggé, akkor másikkal próbálkoztak. A mozi kezdetben tehát a gőzember, a planéta, a paprikajancsi, a beszélő gép, a fonográf, az ütőgép, a bolhamutatványos, a láb és kéz nélküli ember, az afrikai falvak, az aradi vértanúk, a telefonhírmondó kiállítás, az óriás leány, az alvó fakír, Isalombo Pappo király, Munkácsy Mihály Ecce Homo-ja, a tamburás, a jambó zene, a csatamueatvány és az egymillió krajcár látványának sorába tartozott. A Városliget volt a legmegfelelőbb táptalaj az első időkben. Az ezredéves kiállításon állította fel Edison kinetoszkóp-vállalkozásának fiókját az Alpár Ignác által tervezett épületben. A Millennium alkalmából épült ki Ősbudavára mulatótelepe a mai Vidámpark és részben az Állatkert helyén. Az ősbudavári Kosmograph nyári idényvállalkozója, Décsi Gyula egyéb attrakciói között 1898-ban „mozgó fényképeket mutogatott", amire így emlékezik vissza: „... Lumiére-től szerződtettem egy mérnököt és egy gépészt mozgó-képelőadások rendezésére... Szabad, elsötétített téren, külön belépő díj nélkül rendeztem ezeket az 2. Nem tisztázott, hogy a korabeli plasticon, élőkép, fátyolkép, panorama elnevezések pontosan mit jelentettek. Lehetséges, hogy szintén mozgóképet takartak. 3. Évente átlagban 4-5 alkalmi vállalkozás született [BFL IV. 1413. k. Számvevőség engedelmi díjak. Pénzbüntetés és helyi díj nyilvántartás 1897-99. Rendőrség által beszedett helyi díjak nyilvántartó könyve 1899-1903]
