Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - KOVÁCS ÁKOS Zárgondokság alatt

Torna augusztus közepétől mind kétségbeesettebben kérte Feszty segítségét, mert úgy érezte, el fogják árverezni a körképet: „Tegnap ez a csődtárgyalás volt s Lajos ügyvéd úrral

5 beszéltem, aki azt mondta, hogy egy heti haladékot kaptunk, az árverés így csak 25.n. lenne, egy másik 31.re van kitűzve. Ezeket el kell kerülni, erre kérte Lajos dr. úr az 1300 pengőt, hogy akik a csődöt és az árverést kérték, ki tudja egyenlíteni, különben a legnagyobb kellemetlenségek lesznek. Itt már húzni halogatni a bíróságnál az ügyet Lajos ügyvéd úr se tudja tovább. Elment a legvégsőkig. Azért is hivatott engem Lajos ügyvéd úr tegnap magához, hogy ezt megbeszéljük s Veled kérlek közöljem. — Hogy valamit innen is tudjunk hozzátenni, elhatároztuk, hogy 21.n. vasárnap nem osztunk ki pénzt a színészeknek, legalább is nem az egész összeget, hanem abból is félreteszünk valamit. Hogy mennyit lehet félretenni, ezt momentán nem tudom..." (1932. VIII. 19.) „A helyzet — írta Torna elkeseredetten és nyilván a hajlamainak is engedve, a zsidó származású zárgondnokra haragudva — a lehető legrosszabb most. Az esedékes és pénzhiány miatt nem teljesített peres ügyek fizetését Lajos dr. úr nem tudta tovább húzni s így bírói zár alá helyezték a színház bérösszegét úgy hogy onnan jelenleg semmit sem kapunk. Sőt még ráadásul zárgondnokot is tettek oda, hasonlóan a körképnél is, itt azonban sikerült azzal elállítani őket, hogy a körkép télen zárva van, csak kivételes alkalmakkor, ha külföldiek jönnek nyitjuk ki azok meg úgyis csak havonta, vagy két hónaponként fizetnek s. Lajos Ferenc ügyvéd, az Rt. jogi képviselője. ezért meg igazán nem érdemes zárgondnokot tartani itt a hidegben. Mert bizony itt naponta csak egy két órát fűtünk s a zárgondnok úr kedvéért nem áll módunkban itt fűteni egész nap, meg pénzünk sincs rá. Ez azután hatott, s a kis nyápic zsidó kölyök a hideg miatt nem kérte a zárgondnokságot. Azonban állandóan ide figyel a nyavalyás, hogy tényleg nincs e forgalom, úgy hogy két katonai csoportot le is mondtam miatta, mert éppen akkor akartak jönni amikor ezek kint voltak. Kértem, hogy üzemzavar miatt halasszák el a jövetelt. Igaz, hogy üzemzavar is volt, mert a színházi villanyhátraléki egyezség miatt amit Lajos dr. úr kötött az elektromos művekkel, kikapcsolták a villanyt. Egy napig villany nélkül voltunk, s a külföldiek épen akkor jöttek volna vagy 6-an s nem tudtam a körképhez felengedni őket, mert sötét volt" (1932. XII. 16.). Torna a levelében említett színházi zárgondnokságot mindenképpen szerette volna feloldatni: „Ami most az itteni helyzetet illeti — írta december 28-án — jelenleg nyugalom van, ez azonban hasonlít kérlek a vihar előtti nyugalomhoz. Épen most kerestem Lajos dr. urat, hogy a feloldás miatt a legszükségesebben járjon el, mert akkor elszakasztom a szilveszteri és az újévi bevételt, s azután ki tudja, mikor tudnak majd fizetni. Szigorúan kell ezt nekem venni, s afelől megnyugtatlak, kérlek, ha a feloldás megvan, úgy én bevasalom rajtuk. Csak most ez a fontos, a feloldás, reggel ismét megyek Lajos dr. úrhoz, hogy a legsürgősebben intézkedjék. Nem is tudom miért nincs még meg. Nem tudtam vele