Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)

HELYEK ÉS TÖRTÉNET - SALY NOÉMI A Krisztinaváros és a Philadelphia

lezve, s mindkét részében ugyanaz a kép volt látható. (Ma inkább ilyen kártyák vannak forgalomban.) A képeket általában kézzel festették, aprólékos munkával, ami igen értékessé tette óket. Az első adat a budai kártyafestők működéséről 1736-ból való, Gappellner Ferenc szerepel ekként a polgárok sorában. Lassan Pesten is kialakultak a nagyobb kártyafestő műhelyek, pl. Tusch József, Zanbó József és Schneider József műhelyei. Ekkor, a 19. század közepén terjedt el az acélmetszés, és ezzel a kártya elnyerte mai alakját. Az egyik leghíresebb kártyagyárat Piatnik Nándor alapította 1839-ben, amikor Budáról Bécsbe költözött, és megvette Moser kártyafestő vállalatát. 1896-ban pedig ez a cég vette meg a Magyar Játékkártyagyár Rt.-t, mely fizetésképtelenné vált. A szá48 zad elején már 250 féle kártyát gyártottak. A világháború alatt jelentősen megnöve„... a biliárdtartás kizárólagos kávésjoggá vált. " Biliárd-terem a Magyar Szalon kávéházban 1910-es évek Juhász Gyula gyűjteménye