Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT - KOVÁCS M. MÁRIA A numerus clausus és az orvosi antiszemitizmus a húszas években

A egyesületnek megnyert orvosok 1919 augusztusában a Csilléry András vezetésével működő „Fehér Ház" nevű ellenforradalmi szervezet mögé álltak, s néhány egészségügyi intézményt a szervezet rendelkezésére bocsátottak. A szervezkedés központja a Mária utcai Sanitas panzió volt, ahova az orvosok nemcsak rendelni, hanem ebédelni is bejártak. Az alapítók között Csilléry Andráson kívül Szinnyei József, Windsich Ödön, Wein Dezső és Winternitz Arnold játszottak nagy szerepet. A forradalom bukása után az egyesület vezetőjét, Csilléryt a népegészségügyi tárca élére nevezték ki. Most már a kormány tagjaként Csilléry a MONE-t a nemhivatalos kormánydiplomácia szolgálatába állította. Augusztus végén a MONE memorandumban fordult az antant katonai missziójához, felszólítva a szövetséges hatalmakat, hogy kizárólag olyan kormányt ismerjenek el, amelyben „most és mindenkor keresztény leszármazású, fajmagyar miniszterek foglalnak helyet". 1919 és 1920 folyamán a MONE komoly szerepet vitt a numerus clausus kiharcolásában, amelytől az orvosi szakmán belüli kenyérharc és verseny gyors csökkenését várta. „Az első teendő, Uraim, a seprés - e szavakkal nyitotta meg Avarffy Elek a MONE legális alakuló gyűlését 1919. augusztus 17-én. - „Budapesten - helyesebben Judapesten - orvosi rendünknek valóságos Augias-istállóját kell kitakarítani... Tisztelt Uraim! Az idők megnyitották milliók lelkében lappangó vágyakozásnak zsilipjeit. A kirohanó ár el fog söpörni min42. U.o. denkit, aki annak ellenében akar dolgozni." Az út a milliók lelkétől az orvosi szakmához Avarffy fogalmazásában igen rövid volt: „Uraim! Most rajtunk a sor, most mi legyünk szervezettek, most mi agitáljunk, mi cselekedjünk, most a mi szíveink dobbanjanak össze úgy, hogy pillanatra se tévesszük szem elöl fajiságunkat és orvosi rendünknek ízig-vérig magyarrá való átgyúrását! Éljen a magyar orvosi kar, éljen a haza!" Avarffy hamarosan a klinikák és orvoskari intézetek többségét magába foglaló Józsefváros egyik körzetének képviselője lett az új országgyűlésben, ahol orvosképviselő társaival, Barla-Szabó Józseffel, Benárd Ákossal és Szentimrey Ákossal együtt az orvosi szakma támogatásáról biztosították a törvény élharcosait. A MONE megalapításától kezdve tekintélyes követőkre talált az orvosi szakma egyetemi elitjében. Első elnöke, Ritoók Zsigmond a budapesti orvosi kar profeszszora volt. Az elnökség hét professzor tagja között korábbi rektorok és orvoskari dékánok is voltak. A választmányban kilenc egyetemi professzor vállalt tagságot: Hoór Károly, Bársony János, akit a forradalom után az orvoskar dékánjának neveztek ki, báró Kétly László, Kuzmik Pál, Nékám Lajos, Székely Ágoston, Tóth István és Verebély Tibor. Befolyásuknak köszönhetően az orvosi kar a numerus clausus törvény zsidókvótáját a betű szerinti értelmezésnél is szigorúbban értelmezte: a hatszázalékos kvótát nemcsak az elsőéves hallgatók felvételére vonatkoztatta, hanem a már felsőbb évfolyamokon tanuló zsidó hallgatók43. I.M. 140. old.