Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
I. Az öröklött város - Terhes örökség. A történelmi lakónegyedek problémája a Kádár-korszakban a Klauzál tér és környéke példáján
Terhes örökség. Budapest történelmi lakónegyedeinek problémája... 41 budapesti bérházövezet átfogó rehabilitációjának tervét. Először a BUVÁTI készített egy előtanulmányt 1984-ben A főváros belső kerületeinek rehabilitációs koncepciója címmel. Majd megszületett a Fővárosi Tanács által felterjesztett, a kormány által 1986- ban jóváhagyott városfelújítási program; újabb négy évvel később, 1990-ben pedig ennek továbbgondolása, Budapest belső területeinek rehabilitációja címmel.20 Az 1986-os koncepció olyan célokat fogalmazott meg, amelyek teljes mértékben megegyeztek az enyhe városrehabilitáció addigra Európa-szerte elterjedt elveivel. Különösen fontos volt annak kimondása, hogy „meg kell őrizni a kerületek történelmileg kialakult struktúráját azok városépítészeti értékeivel és városképi jellegével együtt”.21 Ami az időzítést és a finanszírozást illeti, a rehabilitációs programhoz hosszú távra szóló ütemtervet is készítettek. 1986 és 2000 között 394 háztömböt rehabilitáltak volna, ám ebből - pragmatikus módon - 1990-ig csak 13 készült volna el, a tömbrehabilitációk zömét az 1990-es évek végére, illetve 2000 utánra tervezték.22 A legnagyobb problémát azonban az jelentette, hogy a városrehabilitációt ekkor a tervgazdaság keretei között képzelték el, és döntően állami pénzből tervezték megvalósítani. A városfelújítási program kivitelezése az 1980-as évek közepétől kezdve egyre inkább ellehetetlenült a magyar gazdaság válságos helyzete miatt.23 A nagyszabású városrehabilitációs elképzelésekből a rendszerváltásig kevés valósult meg. 1990 után pedig - az önkormányzati struktúra és a tulajdonviszonyok radikális átalakulása után - egyes kerületek az új viszonyokhoz igazították és folytatták az 1990 előtt kidolgozott programokat, más kerületek nem. Belső-Erzsébetváros, a szorosan vett környék az államszocialista korszakban Az ún. bérházövezet más területeihez hasonlóan 1945 után a Belső-Erzsébetváros is lassú hanyatlásnak indult. Ugyanakkor ez a terület - részben kedvező fekvése, a Belvároshoz való közelsége miatt - több ízben is a várostervezők célkeresztjébe került. Még a Rákosi-korszak előtt, 1945 és 1947 között körvonalazódott Budapest általános rendezési terve. E terv szerint szükség lett volna a belső kerületek fellazítására; a Bel- ső-Erzsébetvárosban is radikális bontásokat terveztek, a lebontott tömbök helyén pedig modem magasházak épültek volna, illetve számos helyen parkokat alakítottak volna 20 Budapest belső kerületei rehabilitációjának koncepciója. Budapest Főváros Tanács VB, 1986.; Budapest belső területeinek rehabilitációja. Budapest Főváros Tanácsa VB., 1990. Idézi és összefoglalja CsÉFALVAY 1995. 34-35. p. 21 LAMPEL É. - LAMPEL M. 1998. 39. p.; CSÉFALVAY 1995. 33. p. 22 LAMPEL É. - LAMPEL M. 1998. 39. p. 23 CSÉFALVAY 1995. 38-39. p.
