Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. - Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság - Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15–16. század fordulóján
Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15-16. század fordulóján 401 törökbarát kijelentéseket tett.)34'1 Itt kell megjegyeznünk, hogy Ferdinánd király csak rövid időt töltött Budán, úgyhogy a főváros polgársága éppen akkor nem élvezhette a királyi székhely előnyeit, amikor arra a pusztulás miatt a leginkább szüksége lett volna. Ez magával hozta a két városban az ellenszenv növekedését a Habsburgokkal szemben, éspedig elsősorban a magyarok körében. Ez nem nyelvi alapon történt, hanem a városi vezető réteg csoportjai közti gazdasági ellentét megnyilvánulása volt. Közben János király helyzete kezdett javulni. Ehhez hozzájárultak Ferdinánd kormányzatának hibái, az egykori végvári parancsnok Czibak katonai sikerei, amelyeket növelt a parasztokat mozgósító demagógia. János végül kisebb lengyel segélycsapattal visszatért az országba. Sikerült a törökkel is megállapodnia, és amikor Szulejmán 1529-ben újra az országba érkezett, biztosítva látszott János térnyerése. A közben újra megerősödött Budán készültek a védekezésre, de a gazdag német, sőt részben magyar polgárság egy része is inkább a menekülésre gondolt.349 350 A polgárság másik csoportja azonban a számára gazdasági szempontból is hasznosabbnak tűnő János királyt várta, aki már 1528 novemberében kapcsolatban állt a pesti bíróval.351 1529. szeptember 8-án Buda rövid ostrom után János török szövetségese kezére jutott, aki rövidesen át is adta a királynak.352 A német lakosság egy része, élve a szabad elvonulás engedélyével - a bíró, Freiberger Wolfgang nemes posztókereskedő vezetésével -, elvonult a városból; de a törökök, nem messze a várostól ismeretlen okból levágták őket.353 A többi német később távozott. így 1529-ben Budán gyakorlatilag megszűnt a német lakosság jelenléte. A király elkobozta és eladományozta az elmenekültek javait.354 (János király később Kassa elfoglalása után ugyancsak eltávolította a németséget.)355 1529-ben tehát egy kb. 280 éves fejlődés ért véget: a háborús események „elmagyarosították” Budát. A legtekintélyesebb kereskedőcsaládok főként Pozsonyban találtak új otthont, illetve tértek oda vissza. (Őseik lakóhelyére költöztek például vissza a Kochaimok356 és a Gailsamok.357) Azok, akiknek már korábban is voltak erdélyi érdekeltségeik, az ottani német városokban telepedtek meg.358 359 Köztük volt a Halierek egy része is.350 Ott azonban rövidesen ugyancsak János király jogara alá kerültek. A fővárosi magyar vezető réteg túlnyomó többsége helyben maradt, és híven kitartott János mellett. Buda 1530. évi ostroma alatt a király csupán a budai polgárok hűségének és kitartásának köszönhette, hogy fővárosával együtt nem került Ferdinánd kezére. Ezért a király számos kiváltsággal jutalmazta a hű Budát és vezető polgárságát.360 Többek között megnemesítette az egész polgárságot, és a város kereskedelmét támogató intézkedéseket is tett. Ez azonban azt is 349 Gerézdi 1962. 93-118. p. 350 KUBINYI 1963-64. 105. p. 351 IVÁNYI 1941.36. p. 352 KUBINYI 1973. 202-203., 208. p 353 MOL [E 15 Magyar Kamara levéltára] Expeditiones camerales Saec. XVI. sine dato Fase. II. fol. 56'.; Szerémi 264. p. skk.; KUBINYI 1959a, 109., 117. p 168. j. 354 KUBINYI 1973. 208-209. p 355 Uo. 356 Zay It. A. 89.; Pozsony v. It. oki. 5366. sz. (1534.) 357 Héderváry II. 55. p. 358 Beszterce v. It. Missiles [MOL Ft. X 1249. 428. doboz.] 1541. évi Nr. 8. Apothecarius Farkas csak később költözött át 1536-ban még budai lakos, de már erdélyi érdekeltséggel: uo. 1536. évi Nr. 11. 359 GÜNDISCH 1947. 4. p. skk.; Goldenberg 1958. 93. p. skk. 360 Kiadva: PODHRADSZKY 1841. 57-90. p.
