Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
IV. A csepeli gyár - 1. A gyár fejlődésének főbb mozzanatai
178 IV. A csepeli gyár 1. A gyár fejlődésének főbb mozzanatai 1892. december 12-én Weiss Berthold és Weiss Manfréd aláírta az 50,3 katasztrális hold nagyságú csepeli terület 15 évi bérbevételéről szóló szerződést. Weissék erre hivatkozva már két nappal korábban kérték a pesti alsó járási főszolgabírótól az iparhatósági telepengedély és az építési engedély megadását fegyver-töltény hüvely felszerelési gyártelepükhöz, amelyen „katonai célokra szolgáló fegyvertöltény hüvelyeket” kívántak „lőporral megtölteni és rendeltetésüknek megfelelően felszerelni”. A kérvényhez mellékelték a felállítandó négy épület tervrajzát. A ráckevei főszolgabíró mint elsőfokú iparhatóság 1893. január 12-én kiadta az ipar- és telepengedélyt tartalmazó végzést.1 A Weiss testvérek 1894 első felében közel 30 ezer forintot fordítottak az üzem bővítésére, így újabb műhelyt is építettek. Ennek ellenére a csepeli telep a konzervgyár mellett másodlagos szerepet játszott. Rohamosan nőtt ugyan a foglalkoztatott munkások száma, de a vállalat vezetése változatlanul a konzervgyárban, illetve a Mária Valéria 5. kép. A csepeli gyár első műhelyeinek építése, 1893. Ismeretlen fényképező felvétele. Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény l MNL OL Z 402 101, 115.
