Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
III. A csepeli gyáralapítás előzményei - 1. A Weiss család és Weiss Manfréd felemelkedése
III. A CSEPELI GYÁRALAPÍTÁS ELŐZMÉNYEI 1. A Weiss család és Weiss Manfréd felemelkedése A Weiss család eredetét visszafelé nyomozva a szálak a 19. század elején megszakadnak, az azonban így is bizonyos, hogy nem tartozott a viszonylag korán kiemelkedők közé. Baruch Weiss, Weiss Manfréd és Berthold nagyapja, a legenda szerint egyszerű falusi pipakészítő - tevékenységéről ma már semmi biztosat nem lehet megállapítani —, de a valóságban talán inkább Csehországból származó kereskedő lehetett. Fia Weiss В. Adolf 1807-ben már Pesten született. A legvalószínűbb verzió szerint Baruch Weiss Staffenberg János vaskereskedő Rombach utcai házában működött, feltehetően fémárukkal, köztük pipakupakkal kereskedett, az árut korábbi hazájából szerezhette be. Üzlete feltehetően jól jövedelmezett, erre utal Weiss В. Adolf házassága is: az ismert óbudai Kánitz családba nősült, 1839 novemberében feleségül vette a nála 10 évvel fiatalabb Kánitz Évát. Baruch Weiss gazdasági tevékenysége tehát alig-alig haladta meg a hagyományos kereteket, és ez pusztán előzménye lehetett a korábban említett funkcióváltásnak. A minőségileg valóban új üzletpolitikát már fiai, Weiss В. Arnold és Weiss В. Adolf valósították meg. Eleinte a híres cseh szilvalekvárral kereskedtek, és ez idővel kiegészült a terménykereskedelemmel. E korai tevékenység jellegéről semmiféle adat nem áll rendelkezésünkre, eredményességét azonban megvilágítja az a tény, hogy amikor Weiss Manfréd Weiss В. Adolf hatodik és egyben legkisebb gyermekeként 1857. április 11- én megszületett, az apa már tekintélyes kereskedőnek számított. Vagyonát az 1860-as évek elején mintegy negyedmillió forintra becsülték. A legidősebb gyermek, az 1845-ös születésű Berthold1 a kereskedelmi akadémia elvégzése után előbb közgazdasági és jogi tanulmányokat folytatott, majd miután 1870 januárjában a Weiss testvérek (Brüder Weiss) cég felbomlott, és apja irodáját a Thonet- udvarban (Mária Valéria, ma Apáczai Csere János utca) rendezte be, Berthold belépett az üzletbe. így jött létre rövid időre a Weiss В. Adolf és fia cég azzal a céllal, hogy elősegítse Berthold önállósodását. A pusztán formálisan közös irodát abba a Nádor 1 A könyv sajtó alá rendezése idején, 2016-ban már tudom, hogy nem Weiss Berthold volt a legidősebb, ez nyilvánvalóan a szakirodalomból átvett tévedés. Nővére, Antonie 1842-ben született, névrokonával, az akkor még családi alapon működő Spitzer Gerzson-féle kékfestőből kinövő cég egyik vezetőjével, Weiss Zsigmonddal (1830-1881) kötött házasságot. Sógora Max is hasonló posztot töltött be a gyárban. Ebből nőtt ki a magyar textilipar egyik legjelentősebb gyára, az újpesti Magyar Pamutipar Rt. 1904-ben a család szurdai előnévvel nemességben részesült. Talán azt is érdemes megemlíteni, hogy Antonie sógornője, Weiss Laura (hatvani) Deutsch Bernáthoz ment feleségül.
