Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
III. A csepeli gyáralapítás előzményei - 1. A Weiss család és Weiss Manfréd felemelkedése
III. A csepeli gyáralapítás előzményei 151 szemlélet betörését jelentette. Képességei Bosznia-Hercegovina okkupációjakor váltak először ismertté Magyarországon.12 Az okkupáció lehetőséget teremtett arra, hogy a Weiss cég a terménykereskedelem kiszélesítése mellett újabb jelentős üzleteket bonyolítson le a közös hadigazgatással. 1878 augusztusában a Pongrátz, Eissler, Neuschloss és Deutsch céggel közös konzorciumot alapítottak tizenhárom kórházi barakk és az azokhoz szükséges kiegészítő létesítmények felépítésére a megszállt területeken, ezeknek alapterülete meghaladta az 5000 nr-t, értéke pedig a 300 ezer forintot. Ezzel egy időben a hadügyminisztérium megbízta a Pongrátz, Deutsch és Weiss cégből álló csoportot az összes katonai szállítás megszervezésével és lebonyolításával Bosznia-Hercegovinában. A munkálatok méreteit jelzi Tisza Kálmán13 1879. februári átirata, amelyben arról értesítette a közös hadügyminisztériumot, hogy a konzorcium kezdeményezésére közel 1000 besszarábiai és bolgár fuvaros érkezett a megszállt területekre. 1878 augusztusában a Weiss és a Pongrátz cég két évre szerződést kötött a hadügyminisztériummal a boszniai vasút kereskedelmi hasznosítására. Ennek értelmében vállalták kereskedelmi ügynökségek szervezését a vasút területén kívül, a kereskedelmi jellegű fuvarozás megszervezését, kirendeltségek felállítását Bécsben, Budapesten, Triesztben, Zágrábban, Brodban, Szarajevóban és Travnikban. Ezek a szállítással kapcsolatos ügyeket intézték. A két cég a szokásos díjszabást alkalmazta, kiegészítve a kirendeltségeik által felszámolt ügynöki díjjal. A hadügyminisztériumban még 30 évvel később is nagy elismeréssel írtak Weiss Manfréd korabeli tevékenységéről, az okkupáció egyben jelentősen meggyorsította a Weiss család tőkefelhalmozását, kapcsolatainak megszilárdulását.14 Weiss Manfréd fellépése a második generáció színre lépését jelentette. Egyelőre nem vált ipari tőkéssé, pusztán a korábbi terménykereskedelmet egészítette ki újabb - esetenként nagyon is kockázatos, de annál eredményesebb - vállalkozásokkal. Ez rendkívül meggyorsította tőkéjük körforgását. Végső soron ő is kereskedő volt, mégpedig vérbeli kereskedő, s az is maradt. Ennek ellenére — vagy éppen ezért - bátyja termény- kereskedő cégében mindössze 25%-os részesedést vállalt, miközben ennek alaptőkéje jelentősen csökkent (1880 - 120 ezer forint). Ez azonban nem eredményezte a forgalom visszaesését, szükség esetén Weiss Berthold kölcsönözte a közös cégnek a hiányzó tő12 Az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege 1878 júliusában a berlini egyezmény felhatalmazásával bevonult a török megszállás alól felszabaduló Bosznia-Hercegovinába. 13 Tisza Kálmán a már említett Tisza Lajos bátyja, 1861-ben a képviselőház alelnöke, majd a kiegyezést elutasító balközép vezetője, 1875-ben a kialakult közjogi berendezést elfogadva a kormánypárttal egyesülve létrehozta a Szabadelvű Pártot, 1875-től előbb belügyminiszter, majd egyben miniszterelnök is volt, ez utóbbi tisztséget 1890-ig töltötte be. 14 ÖStA KA ZSt KM MLA 1879. 5A 6-30/105,12A 60-1/47, 1880. 8A 50-1/47; 1909. Präs 5-48/20; BFL VII.2.e Egyéni cégek jegyzéke 1. kt. 89. Pester Lloyd, 1922. december 27.
