Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Martin Štefánik: Egy bányaváros adókötelezettségei. Körmöcbánya a középkorban
MARTIN ŠTEFÁNIK EGY BÁNYAVÁROS ADÓKÖTELEZETTSÉGEI1 Körmöcbánya a középkorban A hat, pontosabban Bélabányát is beleszámítva hét alsó-magyarországi bányaváros2 közül az élükön álló Körmöcbányának van a leginkább sértetlen, információkban leggazdagabb középkori forrásanyaga. A városirányítás egyik lényeges eleme volt a bevételek és kiadások rögzítése, amelynek legfontosabb tételeit az adók tették ki. A tanulmányban bemutatott források alapján csak az adók azon részét elemeztük, amelyeket a város az állam részére adófizetőként volt kénytelen befizetni, tehát amik a kiadási oldalon jelentek meg. Nem érintjük a bevételi oldalt, azokat az adókat, amelyeknek a város volt a beszedője. Ez bár kiemelt fontossággal bír, külön tanulmányt érdemel. Körmöcbánya városának alapítása jogi értelemben az 1328. november 17-i3 kiváltságlevél adományozásával történt meg. A viszonylag kis terjedelmű kiváltságlevélben nem esik említés a város által a király számára rendszeresen fizetett adó nagyságáról. Tekintetbe véve a város alapításának szélesebb kontextusát és a bányászat várhatóan magas jövedelmezőségét,4 ebben az időben az uralkodó számára valószínűleg jóval fontosabb volt az urbura, azaz a bányászatból befolyó jövedelem, amely a kitermelt arany tizedét, az egyéb fémek 1 A tanulmány eredeti címe és megjelenési helye: Daňové povinnosti banského a mincového mesta Kremnica v stredoveku. Historický časopis: Historického ústavu SAV 61. (2013), 4. sz. 645-654. p. A tanulmány az APVY intézet APVV-16-0047 „A dénártól az euróig”. A pénz megjelenési formája Szlovákia történetében a középkortól napjainkig, valamint a VEGA intézet VEGA 2/0129/18 „Uralkodói hatalom a középkorban. Az uralkodói hatalom fejlődése a nagymorva fejedelmektől a késő középkori magyar királyokig” projektjeinek támogatásával valósult meg. A szerző a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa. 2 Bélabánya későbbi besorolását az alsó-magyarországi bányavárosok közé lásd Štefánik 2010. 21. p. 3 Juck 1984. 115-116. p. (Az eredeti megtalálható: MMKR Tom. I. Fons 1. Fase. 1 No. 1: 1328. 11. 17.) 4 A jövedelmezőséghez lásd Štefánik 2011. 53-62. p. A kontextushoz lásd Štefánik 2010. 219-220. p. és Štefánik 2011a. 57-78. p. Lásd még Paulinyi 1972. Paulinyi 1936. Pau- linyi 1979. 614. p. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv XII. 2017. 49-63. p.
