Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Mátyás-Rausch Petra: A liptói nemesércbányászat a 16. század második felében
MÁTYÁS-RAUSCH PETRA A LIPTÓI NEMESÉRCBÁNYÁSZAT A 16. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN1 A liptói bányavárosok helye a 16. század végi magyar városhálózatban A Liptó vármegye területén található, főleg nemesércbányászattal foglalkozó bányavárosok történetének a kutatás eddig igen kevés figyelmet szentelt. Leginkább azért, mert jelentőségük eltörpült a közelben fekvő Besztercebánya szerepéhez képest, és a 16. században az utóbbi gyakorolta a liptói bányavárosok feletti bányajoghatóságot. A Besztercebányától való függés kétségessé teszi annak létjogosultságát, hogy önálló liptói bányavidékről beszéljünk. A terület egyik legfontosabb bányavárosa Királybóca volt, amely több kiváltsággal is bírt, azonban nem töltött be olyan központi funkciót a térség életében, mint például a szatmári térségben Nagybánya, saját bányakamarával sem rendelkezett, és a kitermelt ércet a besztercebányai kamarában kellett beváltani.2 Paulinyi Oszkár a kisebb jelentőségű bányatelepek közé sorolta Bócát és Királybócát, melyeket a 16. századtól jegyeztek bányásztelepülésként, de már a 13. században említést tettek a források a helyi fövényaranymosásról.3 A liptói nemesércbányászathoz köthető települések listájának összeállítása is komoly kihívás elé állítja a kutatót. Paulinyi Oszkár besorolásából láthattuk, hogy a tárgyalt korszakban két Bóca létezett, a kiváltságolt Királybóca valamint a Szentivá- nyi család birtokában lévő Bóca, mindkét településen folytattak a 16. század második felében bányászatot. Ezen felül a liptói bányászathoz sorolhatjuk még a likavai és liptó-újvári (hradecki) bányákat is. Ezt a két várat I. Ferdinánd Balassa Jánosnak adta zálogba. A liptó-újvári várnál az 1554-ben kötött szerződés feltételei között szerepelt, hogy a főúr kizárólag a várat és tartozékait kapja meg, a környéken fekvő bányákat nem. Balassának biztosítani kellett a bányászok számára, hogy a vár tartozékaiban fekvő erdőket és vízforrásokat 1 A tanulmány az MTA BTK kutatóműhelyében készült. 2 Mátyás-Rausch 2013. 61-63. p. 3 Paulinyi 2005. 343. p. Királybóca ma Vyšná Boca, Szlovákia. Bóca ma Nižná Boca, Szlovákia. Urbs, magyar várostörténeti évkönyv xii. 2017. 107-123. p.
