Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Műhely - Bariska István: Kőszegi malmok és intézmények a Gyöngyös patak mentén, 1565-1950
Bariska István: Kőszegi malmok és intézmények a Gyöngyös patak mentén... 369 A táblázatban nem szerepel a vasútállomásnál álló betonhíd, amely voltaképpen a Gyöngyös-patak 15. hídja volt. Ahol dupla elnevezés olvasható (a két Szent János-híd, hidak a Reáliskolánál és Kiss János utca végén, Botgyári hidak), ott a Gyöngyös természetes medre és a Malomárok felett kettős hidak álltak. A Botgyári (Energia Rt.) hidakat az 1965. évi árvíz elpusztította, ma már a két medret egyetlen, betonból készült hídelem íveli át. A Reáiskola az egykori Magyar Királyi Hunyadi Mátyás Katonai Alreáliskola, az Ottlik-féle Iskola a határon intézete. A Kiss János altábornagy utcát ezért nevezték korábban Intézet utcának.35 Itt, ahol a két Gyöngyös-ág közti sziget egészen elvékonyodik, a Malomárok felett egy vasbetonhíd is áll. Kettős betonhid ívelte át a patak két ágát a Botgyámál is. Egy-egy fahidat ácsoltak még a Szappangyámál és a Vásártérnél.36 Ezek nélkül a hidak nélkül a város kapcsolatai megbénultak volna, lehetetlenné vált volna a Gyöngyös bal parti növekedése, továbbá az ott található intézmények kiszolgálása. Ennek a rövid áttekintésnek a végén vissza kell utalni Szövényi Anna táj- építészeti munkásságára. A budapesti műszaki egyetemen 2004-ben készült településépítészeti diplomamunkája, majd a Corvinus Egyetemen 2009-ben továbbfejlesztett tájépítészeti változata ajánlatokat tett a fent elemzett Gyöngyös-szakasz revitalizációjára. A tervezetből nem lett valóság. Kőszeg egykori, vízierőre épülő malom- és energiakultúrája 1951 -tői szó szerint pocsékba ment. Magyarország városi malmainak pusztulásáért is a voluntarista gazdaságirányítás tehető felelőssé. A Szövényi-féle revitalizációs terv megvalósítása a Gyöngyös-sáv helyrehozatala révén rendkívül sokat jelentene a városnak. Levéltári és múzeumi források Kőszeg Városi Múzeuma (KVM) Kovátsits 1839. Kovátsits Zsigmond: Kőszeg város telekkönyvi térképe 1838-1839. Kőszeg Város Múzeum. 56.264/1984. ltsz. 35 Kogutowitz és Társa: Kőszeg szab(ad) kir(ályi) város térképe. Sziklay Borovszky 1898. 144. p. 36 Kőszegi Energia és Botgyár. Címtár 1933. 647. p; A Malomárok jobb partján álló egykori Vásárteret 1922-ben ugyan a város déli részébe helyezték át, de nevét még sokáig megőrizte. Horváth 1930. 47. p.
