Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin (szerk.): Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (Budapest, 2014)

Hidvégi Violetta: Nemzeti Lovarda, 1857–1858, 1872–1873 és Tornacsarnok, 1858

Nemzeti Lovarda, 1857-1858,1872-1873 és Tornacsarnok, 1858 t Hídvégi Violetta A Nemzeti Múzeum körüli kertnegyedben már Ybl épülete előtt több mint fél évszázaddal is álltak lovaglásra alkalmas épületek. A Fuchs-féle első pesti lovarda az 1790-es évek második felében az Öt Pacsirta utcá­ban működött.1 1826 augusztusában József nádor (1776-1847) a múzeum telkének északkeleti sarkára engedélyezte a Nemzeti Lovagló Iskola1 2 felépítését.3 Az első pesti lóverseny idejére, 1827 júniusára készült el,4 amikor is sok főúr tartózkodott a városban.5 1830 februárjá­ban ideiglenes jelleggel megalakult a Lótenyésztő Társaság, júniustól Állattenyésztő Társaság,6 amelynek jogutódaként 1835-ben létrejött az Országos Magyar Gazdasági Egyesület.7 1842-ben a lóversenyeket intéző alosztálya kivált testéből, felvette a Pesti Lovar-egylet nevet, amelynek elnöki teendőit Széchenyi István gróf (1791-1860) vállalta.8 A szabad­ságharc bukása után Ferenc József (1830-1916) 1852. évi tavaszi látoga­tása alkalmából felújították a galoppversenyeket, amelyek a Bach-kor­­szak jelentős társadalmi eseményeinek számítottak. A Helytartótanács 1856-ban jóváhagyta a Pesti Lovar-egylet átdolgozott alapszabályát.9 A Nemzeti Lovagló Iskolát az 1837 júliusában megindult Nemzeti Múzeum építkezése miatt lebontották."’ A meglévő vívóterem nem felelt meg az elvárásoknak, míg a városi lövölde a központtól távol, a Városliget közelében feküdt,11 ahol nem voltak ideálisnak mondható körülmények. Mindezek szükségessé tették egy kellően jó minősé­gű, központi fekvésű, reprezentatív sportkomplexum létrehozását. Az alapító főurak - Szapáry Antal gróf (1802-1883), a későbbi elnök, báró Wenckheim Béla (1811-1879), gróf Károlyi György (1802-1877) és társaik - részvénytársasági alapon szerveződtek. A bejáratott hely­színen, a Múzeum mögött megvásárolták a báró Prónay Albert (1801- 1867) tulajdonában lévő telekcsoportot, ahol ekkor a Nautmann-féle szűkös lovarda állt.12 Annak helyén 1857. június 26-án Ybl Miklós tervei alapján indult az építkezés, amely még fél évet sem vett igénybe. Régi cím: Józsefváros, Öt Pacsirta utca -/942-944 Mai cím: VIII. Pollack Mihály tér 8-9. helyén 1858. január 7-én az új lovarda a felsőbb körök közéleti szenzációja­ként nyitotta meg kapuit. „A szép épület a Nemzeti Múzeum keleti oldalán délkeleti vonalt képezve áll. Gyalog látogatóknak a bejárás a déli oldalról nyílik, hol az elötornácból jobbra és balra egy-egy ajtó két terembe vezet [...] a termet pedig a fedett lovardától öt nagy ajtó üveg­fala választja el, melyen át a gyönyörű s az országban bizonnyal párat­lan lovardára nyílik kilátás. Ennek hossza 30, szélessége pedig 11 ‘/2 öl,'3 magassága az épület fedélzetének kúpja, talaja gondosan egyengetett s lovaglásra alkalmas fövény, világosságát magasan fekvő tágas ablakok­ból nyeri. [...] A fedett lovarda baloldalának egész hosszában istállók és nyeregszobák sora van, melyeknek egy részében az intézeti tagok, más részében a főlovászmester lovai és nyergei állanak. [...] A jobb oldal hosszában a pisztolylövölde széles folyosója (shooting gallery) nyúlik, mely világosságát három nagy kúpablakból nyeri. [...] erős anyagból épülten áll fenn s egy rég érzett hiányt pótolva, egyszersmind fővárosunk díszére válik: ezt gróf Szapáry Antal ernyedetlen buzgalmú ügysze­retetének köszönhetjük, mely az épület tervrajzát készítő s az építési munkára felügyelő Ybl építész úr választékos ízlésében, ügyességében és szorgalmában méltó segélyre talált. Az építés anyagi csinos és erős kivi­tele Discher úr érdeme.”1'1 A korszak mértékadó hetilapja, a Vasárnapi Újság egy hónappal az átadás után tudósított a „szép” épületről.15 Ybl első tervén az utca vonalától beljebb helyezte el a lovagló csarnokot, míg a 24 lovas istálló és az egyleti helyiségek két tengely szélességben kiugrasztva a manézs mögött kaptak helyet. Közöttük lévő keresztszárnyban húzódott a galéria, két oldalán egy-egy kisebb helyiséggel.16 Ennek a változatnak a homlokzat­­képzése is félköríves romantikus.17 A megvalósult alkotásában a közösségi tereket, így a földszinti és az emeleti nagytermet a csarnok elé pozícionálta, oldalára az istállókkal és a lőhellyel. A lovarda térre és az udvarra néző homlokzata * 111-7, XV. 17.1.331. b 93/10 Az épület hosszoldali homlokzata * BFL XV.I7.f.331.b 93/9 A lovarda keresztmetszete » BFL XVI 7.f 331. b 93/8 1 Kun 1989. 426. p. 2 1830-tól viselte ezt az elnevezést. Gazda 1991. 38. p. 3 A nyolclovas istállóból álló - homlokzatával a mai Bródy Sándor utca felé néző - lovarda lovairól a kezdeményező főúri pártfogók: báró Wenckheim [ózseí (1778-1830) és Orcz.y Lőrinc (1784-1847) gondoskodtak, a szakmai vezetést pedig Heinrich Nép. János (1775-1870) kapitány látta el. Siklóssy 1928. 116-117. p.; A korabeli városleírás kiemelte az épület „öntöttvasgrádicsait". Patacsich 1831. 10. p. 4 Gazdasági Tudósítások, 1837.1. évf. 1-5. füzet. 32. p. 5 Mint a kor számos pozitív kezdeményezése, a magyar lótenyésztés ügyének felkarolása is Széchenyi István grófhoz kapcsolódott. 6 Gazda 1991. 33. p. 7 Tagjai jórészt fő- és köznemesek, de részt vehettek benne polgári személyek is. Tóth 2005. 194-198. p. 8 Gazda 1991. 81. p. 9 Kun 1989. 433. p. 10 Az 1838-as árvíz, nagyszámú betegének, hajléktalanjának még átmeneti lakhelyként szolgált. Debreczeni-Droppán 2014. 184. p. 11 A mai VII. Lövölde téren 1840-1890 között működött aZambelli András tervezte lövölde. 12 1857. június 30-án a 942. t.IL, a 943.LIII-IV és a 944. számú telkek kerültek a társaság tulajdonába. BFL IV. 1215.a Pest város telekkönyvi iratainak gyűjteménye. Telekösszeírások. Józsefváros. IV. füzet 401. p. 13 57 méter hosszú és 21, 85 méter széles. 14 Az egyesületi lovarda Pesten. In: Vadász és Versenylap, 1858. II. évf. 14-15. p. 15 „Ez épület nemcsak ízletes alakjánál fogva válik a főváros díszére, de az által is, hogy a Nemzeti Múzeumnak eddig valóban egész a megbotránkozásig dísztelen környékét ékesíti /.../.” VU 1858. február 14. 7. sz. 76. p. 16 BFL XV. 17.f.331.b 93/1-2. 17 BFL XV.17.f.331.b 93/3. 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom