Fabó Beáta - Anthony Gall: „Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem”. Kós Károly világa 1907-1914 (Budapest, 2014)

Környezet és hatások - Találkozás a finn építészettel

közbenjárásával egy finn műkritikus a Művészeti Könyvtár sorozat részére összeállította a finn művészet történetét (1912-ben jelent meg). Gallen-Kallela 1907 márciusában járt Magyarországon, sőt, Kalotaszegen is. Elsősorban a gödöllői művésztelep tagjaival, a minisztériumból Lippich Elekkel és Majovszkyval, a művészek közül pedig Körösfői-Kriesch Aladárral és Nagy Sándorral, rajtuk keresztül többek között Toroczkai Wigand Edével, Maróti Gézával, Jánszky Bélával találkozott. Júliusban közülük néhányan közös finnországi lá­togatást is terveztek, de csak Maróti és Jánszky jutott el Finnországba, mindketten felkeresték Gallen- Kallelát és Saarinent. Jánszky a finn építőművészetről szerzett tapasztalatait az Építő Ipar 1908. januári számában tette közzé. A későbbiekben Toroczkai is járt kinn látogatóban. Lippich, programjának záró­akkordjaként, az év február-márciusában A művészet és a stílus című programadó írásában művészeti, politikai, filozófiai, művészetpolitikai kérdésekkel foglalkozott, kiemelve az angol és finn nép művésze­tét, az építészet meghatározó szerepét: „Az architektúra egységes világszemléletben élő koroknak és eszmeközösséget élő egész népeknek az al­kotása. Architektúra híján hajléktalanokká lettek a többi művészetek is: skulptura, piktúra. Az architektú­ra az a főművészet, mely az összes művészetek alapja, feltétele, hivatásszerű dekoratív-közösségük megva­lósítója. Egyetemes, grandiózus, stílusos művészetek architektúra nélkül nem keletkeznek és nem állanak fenn. Architektúra, a tér és tömeg ez organikus művészete, hívatott arra, hogy, visszakerülve törvényeinek feltételei közé, a többi művészeket is ellássa a szerves élet erejével és erkölcseivel. De hogyan vezessük vissza az architektúrát a stílus feltételei közé, ha igaz, amit mondottunk, hogy stílus csak egységes világszemlélet­ből és eszmeközösségből keletkezhetik’.’ írását a Fiatalok építészcsoport, főleg Kós rajzai illusztrálták, és itt közölt részleteket Kós írásából is. 1908 nyarán Saarinen finn parlamenti terveit mutatta be az új A Ház című folyóirat. (A Málnai Béla építész által szerkesztett folyóirat néhány éves fönnállása alatt bemutatta Lajta Béla, Lechner Ödön és Kós munkáit. A Fiatalok közé tartozó Kozma Lajos illusztrálta.) 1906 és 1908 között tehát a magyar művésztársadalom és a nagyközönség is megismerkedhetett a finn művészettel, sőt, jó néhány művészünk személyes kapcsolatba, jó barátságba került a finn építé­szekkel. Kós ugyan nem járt kinn, de Magyarországon többször találkozott Saarinennel és Gallen- Kallelával. Az egyetem végén és utána figyelemmel kísérhette ezeket az eseményeket. Tájékozódott az Iparművészeti Múzeum könyvtárában, ismerte a korabeli folyóiratokat. Abban a körben mozgott, amely maga is aktív kapcsolatban állt a finn művészekkel. Iffl Tammerforsi templom Magyar Iparművészet, 1908.3. sz. 9. o. 53 Az 1900. évi párizsi világkiállítás finn pavilonja, belső Magyar Iparművészet, 1908.3. sz. 9. o. Hvittráski ház Magyar Iparművészet, 1908.3. sz. 10. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom