A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár. 1981 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 1. (Budapest, 1983)

II. Egyházi levéltárak - Beke Margit: Az esztergomi prímási és főkáptalani levéltár

e) komáromi főesperesi - komáromi, udvardi, érsekújvári, hédervári, vágsellyei esperesi - kerület. 2. Nagyszombati helynökség a) nyitrai főesperesi - nagytapolcsányi, radosnai, galgóczi, újlaki, ürményi esperesi - kerület, b) sasvári főesperesi - sasvári, morvaszentjánosi, csejtei, miavai, szenici, jókői, nagykosztolányi esperesi - kerület. c) pozsonyi főesperesi - Pozsony város, Nagyszombat város, bazini, somorjai, dunaszerdahelyi, malackai, stomfai, szempci, szeredi, szomolányi, nagyszombati esperesi - kerület. 3. Budapest helynökség a főváros területét foglalta magába. Amint a fentiekből kitűnik, a trianoni béke után jelentősen összeszűkült az esztergomi főegyházmegye területe. A legújabb igazgatási rendelkezések 1 981 -ben léptek életbe, és a második világháború után először került sor (1 982) főesperesi kinevezésekre. Az egyházkormányzati határ nem esett egybe az érsek gazdaságának határaival. Voltak exempt, más egyházmegye fennhatósága alól kivett területek. Ugyanakkor a főegyházmegye birtokjogilag nem tartartozott teljes egészében az érsekhez, hiszen uradalmai mellett megtalálhatjuk az esztergomi főkáptalan birtokait is. Ezért, ha gazdasági jellegű iratokat szándékozik a kutató vizsgálat tárgyává tenni, mindenekelőtt meg kell győződni a terület illetékessége felől. A következő érseki uradalmakat tartjuk számon: drégelyi, érsekújvári, esztergomi, gutái, nagysallói, nagyszombati, pozsonyi, rozsnyói, barsszentkereszti és verebélyi. A jövedelemből építettek templomokat, palotákat, gazdasági épületeket, szemináriumokat, iskolákat, óvodákat, árvaházakat és öregotthonokat. A kultúra céljait szolgálták továbbá egyesületek létrehozásával, könyvek, műkincsek vásárlásával. Az érsekség a káptalannal székhelyén maradt megalapításától kezdve 1543-ig, amíg a tötökök el nem foglalták Esztergomot. Ekkor átkerül Nagyszombatba. A török kiűzése után azonban, 1683-ban felvetődik az érsekség visszatelepítése Esztergomba, de az elpusztult város nem gyakorolt vonzerőt sem az érsekre, sem a káptalanra. Törvények rendelik el a visszaköltözést, amely csak Rudnay Sándor prímás idejében realizálódik, 1820-ban. Attól kezdve olyan építkezésekbe fognak, amelyek meghatározzák Esztergom mai városképét. Megépül a Főszékesegyházi Könyvtár 1853-ban, amely méltó otthont adott all. sz.-tól gyűjtött, vásárolt könyveknek és kéziratoknak, köztük a Batthyány-féle kéziratgyűjteménynek. Felépítik korának egyik legnagyobb építészeti emlékét, a bazilikát, amelyet 1856-ban szentelt fel Scitovszky János érsek a király és ország nagyjainak és híveinek jelenlétében. A jezsuita egyemeletes épület további kiegészítéssel, emeletráépítéssel