Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

BUDA EXPUGNATA Europa et Hungária 1683-1718 - TÖRTÉNETI BEVEZETŐ - 2. Bécstől Budáig

2. Bécstől Budáig 1683-ban, amikor Kara Musztafa nagyvezér százezer főnyi haderejével megjelent Bécs falai alatt, Zrínyi 1664 tavaszán terjesztett röpirata aktuálisabban hangzott, mint keletkezése idején: az oszmán hatalom célbavette Pozsonyt, Csallóközt és Bécsújhelyet azért, hogy a Magyar Királyságot, Stájerországot és Karintiát elszakítsa Ausztria kereskedelmétől és „közelebb jusson Bécs falaihoz ... A török anélkül, hogy győzne, mindig győz, hacsak nem marad legyőzött. Benne a mesebeli Anteusz öltött valóságos testet, aki mindannyiszor visszanyeri erejét, mikor lábával a földet érinti... Mit tesz Bécs?"

5 7 Az 1683. évi bécsi hadjáratot megelőző három évtizedben Isztambul állandóan a fegyveres támadás politikáját folytatja. Az újabb kutatások és vizsgálatok eredményei alapján a történészek egybehangzóan leszögezik, hogy noha a Török Birodalom a 17. században már túljutott hatalma delelőjén, 1664 után még eredményesen terjeszkedik, képes belső restaurációra. Vallási és etnikai csoportok átrendeződése, Köprülü Ahmed gazdasági és katonai reformjai, a pénzügyi intézkedései és a korrupció megfékezése az expanziós politika új erőforrásait nyitották meg. Még nincs azonban megnyugtatóan tisztázva az új expanziós török politika valóságos gazdasági és társadalmi háttere, és lényegéről nagyon megoszlik a kutatók véleménye. Témánk szempontjából különösen azok a vizsgálatok fontosak, amelyek a keresztény országok belső ellentéteit veszik figyelembe, és azt, hogy a Porta ezeket tudatosan és ügyesen használta ki. A vasvári békét kereskedelmi szerződéssel is megpecsételő Habsburg politikára Franciaország úgy felelt, hogy hosszú idő után ismét küldött nagykövetet Isztambulba. XIV. Lajos a török földön élő keresztények védelmét s a Velencei Köztársaság mellett bizonyos erődemonstrációt iktat a Portára küldött követének utasításába, de a lényeg az, hogy igyekszik megnyerni Isztambul segítségét, hogy Lengyelországban francia herceget válasszanak királlyá.

5 8 Kandia eleste a francia-török politikában a Földközi-tengeren is fordulatot hozott. A porta 1669-ben török képviselőt küldött Párizsba, 1673-ban pedig kereskedelmi szerződéssel fűzte szorosabbá viszonyát a Habsburgok ellenségével.

5 9 A francia politika célszerűségét egyrészt az igazolta, hogy a Portával ugyancsak kereskedelmi szerződéseket kötő Hollandiával (1668), Velencével (1671) és Angliával (1675) is versengve ismét vezető helyhez jutott a levantei — a Szíriával és Egyiptommal folytatott — kereskedelemben?

0 Másrészt a Párizs—Isztambul—Varsó támpontokkal kikristályosodó hatalmi képződmény óriási vonzerővel hatott a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség politikájára is. • A keskeny félkaréjjá fogyott Magyar Királyságban az Erdéllyel és Lengyelországgal az összeköttetést biztosító észak-keleti országrész, korabeli kifejezéssel élve Felső-Magyarország, azzal, hogy Várad és Érsekújvár a Török Birodalom része lett, szinte a törökök harapófogójába került. Kassáról Pozsonyba már csak Lengyelországon át vezetett biztonságos út, s ez a tizenhárom vármegyényi gazdaságilag különösen értékes terület nemcsak hogy ki volt szolgáltatva a török várőrségek mindennapos betöréseinek, és a császári helyőrségek hatalmaskodásainak, hanem kormányozhatatlanná vált.

61 Isztambul régi terve, hogy a Magyar Királyságot meghódoltassa, megvalósulni látszott. A magyar főméltóságviselők nem adták fel az országegyesítés programját, de a vasvári béke után úgy ítélve a helyzetet, hogy a nemzetközi szövetség ügye a messzi jövőbe toló26