Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Az egyházi építkezések indulása (1923-1927)
Pongrác úti Feltámadott Krisztus-templom__________________ 1924-1925 X. Kistorony park 1. A háború után, 1919-1924 között épült ki a kőbányai vasút mellett a Pongrác úti állami lakótelep. A többszintes házakban és földszintes családi házakban az 1920-ban elcsatolt területekről, főleg Erdélyből menekülők, köztük vagonlakók találtak otthont.90 Az áttelepülők a nagy lelki és anyagi megrázkódtatás után lelki megbékélésre vágytak. A háború utáni rossz gazdasági helyzetben ők vállalkoztak másodikként önerőből templomépítésre. 1923-ban „a X. kér. Pongrác-úti állami bértelepen, - ahol a hazájukból kiüldözött menekültek laknak - a Kisegítő Kápolna Egyesület Pongrác-úti Fiókja egy kis kápolna építését határozta el [...] ebben a kis kápolnában állandóan fogunk imádkozni azért, hogy édes hazánk régi határait mielőbb visszakapja. Kettős cél vezet tehát bennünket vallásos és hazafias.1,91 A közadakozásból épülő Könyörgő kápolna céljára 300 m2 területet kértek és kaptak a Népjóléti Minisztériumtól, illetve a fővárostól. Megindult a gyűjtés a Menekültek Nemzeti Könyörgő templomának építésére. „Az elszakított területekről kiüldözött magyar testvéreink a Pongrácz-úti állami telepen a Menekültek Nemzeti Könyörgő Templomát építik. Nagyrészben erdélyi menekült véreink, azok az erdélyiek, akik mindig a Magyarság, Szabadság, Egyenlőség és testvériség igaz harcosai voltak.”92 Az építkezés fővédnöke gr. Mikes János megyéspüspök, Zadravecz István tábori püspök, valamint Vass József népjóléti miniszter; további védnökei Bethlen Márta grófnő, Mészáros János érseki helynök és a Kolozsvár mellől származó báró Petrichevich Horváth Emil államtitkár voltak.93 Bár folyamatosan próbálkoztak, mégsem sikerült önálló plébániává alakulni. A főváros 1924-ben 10 millió korona segéllyel támogatta az építkezést.94 A Kisegítő Kápolna Egyesület pénzgyűjtés céljából műsoros estet rendezett, a bevétel vigalmi adójának eltörlését azonban nem engedélyezte a főváros. Az építtetők szerették volna hazájuk egy kis darabját új lakóhelyükre hozni: a toronnyal, az árkádos főhomlokzattal, a belső tér vasbeton tükörboltozatos lezárásával kialakított épület Erdélyt idézi. A tervező és a kivitelező személyére vonatkozóan egyetlen forrásunk Schoen Arnold írása.95 Eszerint Baczó Andor kolozsvári menekült építész készítette a terveket. A kivitelezés 1924 májusában indult Baczó és a fiatal kezdő építész, Martsekényi Imre részvételével, aki ekkor hozott létre építési vállalkozást Szűcs Ferenccel. Baczó azonban nemsokára Törökországba utazott, hogy ott mérnökként részt vegyen az ország újjáépítésében. Baczó és Martsekényi közös munkája véget ért, a kivitelezést Beta Géza kőbányai építész folytatta, majd a Népjóléti Minisztérium fejezte be. A templom 1925 novemberére - szűk másfél év alatt - épült fel.96 A szerény kis épület szerkezeti tervezése után nem sokkal Baczó a tisztviselőtelepi kupolás emléktemplom vasbetonszerkezeteinek tervezésénél mutatta meg szakértelmét. 90 Ferkai 2005; Körner 2004. 91 A Kisegítő Kápolna Egyesület írta a tanács részére. BFL IV1407.b 2021/1923-XIV cs. 92 BFL IV1407.b 2021/1923-XIV cs. 93 BFL IV1407.b 2785/1924-VI. cs. az idézet forrása is. 94 BFL IV1403.a 1541/1925 kgy. sz. határozat. 95 BTM KM Schoen Arnold hagyatéka. Az Esztergomi Sematizmus 1982. és Beke 2013. tervezőként Baczó Andort és Martsekényi Imrét tünteti fel forrás megjelölése nélkül. Törökországi munkájáról Id: (Magyar szakférfiak kitüntetése Törökországban.) Pesti Hírlap, 48 (1926) 91. sz. április 23.12. p. 96 Baczó Andornak 1913 óta vasbetontervező (építő) vállalata volt Budapesten. (BFL VII.2.e Cg. 1913/70.) Martsekényi 1924 májusában Szűcs Ferenccel alapított Hargita néven építési vállalkozást, mely tíz éven keresztül fennállt. A vállalkozás névválasztását az alábbiakkal indokolták: „szeretett hazánknak színtiszta keresztény polgárai kerestük és találtuk meg hazánk ezen hegyláncának védőfalának szavát”. (BFL VII.2.e Cg. 23.167.) Elképzelhető, hogy első munkájuk a Pongrác úti templom volt, amihez a már nagy tapasztalatokkal rendelkező Baczó vasbeton-kivitelező cégével társultak. A temesvári származású Baczó és a gimnáziumot Temesváron végző Martsekényi már régebben is ismerhették egymást, de kapcsolatuk 1924-ben megromlott. Magyarság 5 (1924) 134. sz. július 6.14. p. A templom ma. Dobó Martina felvétele A templombelső ma. Dobó Martina felvétele Petrichevich Horváth Emil 1920-ban az Országos Menekültügyi Hivatal igazgatója volt, majd népjóléti és munkaügyi államtitkár, később nemzetgyűlési képviselő. 1926 után nem vett részt a politikai életben. 47
