Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)

Az egyházi építkezések indulása (1923-1927)

A felszentelés, 1924. június 24. Hauser 1930.133. p.

AZ ELSŐ ÉPÍTKEZÉSEK SAJÁT ERŐBŐL

A háború után sok egyházközség, illetve plébánia újult erővel látott a szervező munkához, hogy megfelelő körülményeket biztosíthassanak a misék megtartásához. A megalakult templomépítő bizottságok befolyásos elnökeik segítségével megpróbáltak támogatást nyerni a fővárostól. Az első eredményeket - önerőből - a budai városmajori és a pesti Pongrác úti állami lakótelep egyházközsége mutatta fel. Más-más közegben, de ugyanaz a cél vezérelte mindkét egyházközséget, a Városmajor jómódú polgárságát és a háború után határon túlról menekültek szegény közösségét. Saját kezdeményezésre kisebb méretű (mindkettő közelítőleg 24x14 m), erdélyies-népies stílusú templomot emeltek az 1920-as évek első felében a főváros által adományozott telkeken. A budaiak ideiglenesnek szánták templomukat, és tíz évvel később valóban sikerült új, nagyméretű templomot emelniük.

39