Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
Az építészeti közélet felpezsdülése, nyitás. Szaklapok, szervezetek, kongresszusok, kiállítások 1928-tól az 1930-as évek közepéig Az 1920-as években születtek meg az európai modern építészet első alkotásai. Magyarországon 1923-ban a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet (MMÉE) Közlönyének novemberi száma tájékoztatott a Bauhaus - modern építészetet képviselő - első nagy kiállításáról, ahol két magyar építész szerepelt lakóház tervekkel (Forbáth Alfréd, Molnár Farkas). Az 1928. év nagy fordulatot hozott az európai építészetben: megalakult a CIAM, a Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa. Ez év májusában megjelent az első, modern építészet mellett kiálló építészeti szaklapunk, a Tér és Forma. A lapindító cikk címe jelezte az újfajta szemléletet (Építőművészet-térművészet). Az MMÉE Középítési Szakosztály évi ülésén Bierbauer Virgil a magyar építőművészetről és a modern építészetről tartott előadást. Vitát és harcot indított a vezető pozícióban lévő építészek, egyetemi tanárok ellen, akik a középületek nagy részét tervezték, alapvetően konzervatív stílusban. Bierbauer jellemzése szerint nagy templomépítő mozgalom folyik, de az utóbbi tíz év termése „a legalacsonyabbra letett mértéket sem üti meg [... ] művészietlen [... ] lelketlen”. Ahogy megfogalmazta, a templom építőművészeti alkotás legyen és nem építőipari produktum, a hívők nem ragaszkodnak a történelmi stílusutánzatokhoz.182 Komor János szerkesztő hangsúlyos helyen, a Tér és Forma első számában, rögtön a bevezető utáni cikkben írt a templomépítészetről. Szerinte a templom több racionális épületnél: a vallás transzcendens eszméit kell átadnia, a közösségek pedig szerinte minél mutatósabb templomot szeretnének.183 1928-ban létrejött a Lechner Ödön Társaság a nemzeti jellegű modern magyar építészet képviselőiből. A társaság vezetői között találjuk Gerő Ödön újságírót és Jánszky Bélát, valamint Lechner Jenőt, Komor Marcellt és Kőrössy Albertet. Nemcsak építészek voltak tagjai, hanem többek között Balázs Béla, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Lyka Károly is. Ekkoriban alakult a nem sok érdemet felmutató Magyar Építőművészek Társasága, amelynek elnöke Hültl Dezső, alelnöke Lechner Jenő és Árkay Aladár, titkára Bierbauer Virgil volt. Választmányi tagjai között szerepelt Lux Kálmán és Wälder Gyula is.184 A „hazai művészeti és irodalmi társadalom” 1928. október 29-30-án rendezte meg az első Országos Művészeti és Irodalmi Kongresszust, ahol Építőművészeti Szakosztály is létesült Lechner Jenő, Györgyi Dénes és Rerrich Béla vezetésével. Nagyszámú felvetésük és javaslatuk között szerepelt többek között a városrendezési tervek pályázat útján történő beszerzése (Dörre Endre); ideális építőművészeti feladatokra pályázat kiírása (Györgyi Dénes); a templomok és a berendezés tervét a Képzőművészeti Tanács, a kultuszminisztérium egyházművészeti előadója vagy más, e célra létesített szerv véleményezze (Fábián Gáspár); nagydíj kiadása, mely az építőművészet „nemzeti szellemű és modern irányú fejlesztését” szolgálja, a főváros építőművészeti programjának összeállítása (Györgyi Dénes); a nagyobb középítkezések nyilvános tervpályáztatása (Szabolcs Ferenc); a magánépítészek kataszterének összeállítása és közülük a pályázatokat elbíráló zsűrik kialakítása (Neuschloss-Knüsli Kornél).185 Ezek jó része, ha nem is közvetlenül, de közvetve mutatja az (egyházi) építészet felmerülő problémáit. 1934-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alatt létrejött az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács a művészeti és irodalmi ügyek szakmai irányítására.186 A II. CIAM kongresszuson (1929) már magyar építészek is részt vettek, ott volt Molnár Farkas Bauhaus tanítványként, valamint Rácz György, Masirevich György, Ligeti Pál, Virágh Pál, Weiner Tibor és Csáky István (ő pályázott 1927-ben a tisztviselőtelepi templomnál). Ezután a magyar résztvevők megalapították a CIAM végrehajtó szerve, a CIRPAC magyar szekcióját, melynek célja az új építészet propagálása volt. Munkálkodásuk eredményeként Klebelsberg Kunó miniszter a modern építészet mellett hivatalosan is állást foglalt. (A kezdetet a pasaréti Napraforgó utcai modern kísérleti lakótelep jelentette 1931-ben.) 1930 májusában a liége-i építészek egyesülete nemzetközi építészeti tervkiállítást rendezett, melyre a magyar modern építészeti törekvéseket reprezentáló harminc építészünk (köztük Molnár Farkas, Kozma Lajos, Münnich Aladár, Weichinger Károly, Kotsis Iván, Hajós Alfréd, Árkay Aladár és Bertalan) 61 terve bekerült. Az építészetnek és azon belül az egyházi építészetnek ebben a forradalmi változáson átmenő időszakában, 1930 szeptemberében adott otthont Budapest a háromévente megrendezett XII. Nemzetközi Építészkongresszusnak, amely a korszak magyar építészeti közéletének egyik legfontosabb eseménye volt.187 A kapcsolódó nemzetközi építészeti kiállítás előkészítő bizottságának elnöki tisztségét Wälder kapta meg. A kiállítás célja az elmúlt tíz év nemzetközi építészetének a bemutatása volt, egyedül a hazai építészetről igyekeztek nagyobb időtávlatból 182 Bierbauer 1930. 183 Komor 1928. 184 Magyar Építőművészek Társasága. Városok Lapja 23 (1928) 6. sz. 68. p. 185 A magyar irodalmi és művészeti kongresszus építőművészeti szakosztályának javaslatai. Építő Ipar - Építő Művészet 52 (1928) 39-40. sz. 158,161. p. 186 1934. évi IX. te. 187 Bierbauer Virgil: A liégei nemzetközi építészeti tervkiállítás magyar osztályának sikere. Tér és Forma 3 (1930) 7. sz. 302. p. Szőnyi Ottó (1876-1937) teológiát és jogot tanult. Igen széleskörű tevékenységet fejtett ki: pap, levéltáros, tanár, múzeumigazató, régész. 1921-től a Műemlékek Országos Bizottságának előadója, megalakulásától az Országos Egyházművészeti Tanács előadója és a Központi Egyházművészeti Hivatal vezetője volt. A kép Zombory-Moldován Béla festménye — 3 — A MAGVAR ACTIO CATHOLICA ORSZÁGOS MUNKATERVEZETE AZ »33-3A. ÉVBE KÉZIRAT GYANÁNT AZ ACTIO CATHOLICA ORSZÁGOS ELNÖKSÉGE Minn, tv.. ruuiK'MX rna m Ltrcaó. i wnr a. Az Actio Catholica munkatervezete az 1933-34. évre 87
