Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az 1940-es évektől
Zuglói Páduai Szent Antal-plébániatemplom 1941-1944, 1948, 2013-2014 XIV. Bosnyák tér 7. A Bosnyák téren 1923 óta ideiglenes plébániatemplom állt. 1927-ben az egyház telket vásárolt az Angol utca 26. alatt kultúrház, illetve bérház céljára. 1929-ben már állt a Szent Antal-ház, amely bankkölcsönökből és a hívők támogatásából épült.555 A tanács időközben elhatározta, hogy a végleges templom elhelyezésére kisajátítja a Bosnyák utcai Fragner-féle ingatlant.556 1937-ben a templomépítési programban tizedik helyen álló egyházközség kérvényezte, hogy ők kerüljenek sorra, mivel a városrész rohamosan fejlődik, a 20 600 hívőnek nem elegendő a 700 fős ideiglenes kápolna. Ekkor még hat meg nem épült templom várakozott előttük. Kérték, hogy a főváros vegye figyelembe a világháború előtt összegyűjtött és a fővárosnak átadott összeget.557 1938-ban felmerült, hogy a Rodostóról hazahozandó Rákóczi-emlékeket a leendő katolikus templomban helyezik el, és a teret Rákóczi térré nevezik át.558 Ugyancsak 1938-ban egyébként Bényi Károly törvényhatósági bizottsági tag felvetette egy újabb kápolna építésének szükségességét a Paskál-malom jelentősen beépült környékére.559 A törvényhatósági bizottság 1940 júliusában tárgyalt a templom építéséről. Drégely Dezső bizottsági tag, aki egyben az egyházközség tagja is volt, kérte, hogy a leendő templom körüli területet az iskolák, valamint a fővárosi tisztviselők és alkalmazottak kaphassák meg, de ez nem történt meg.560 A tanács kijelölte a templom helyét a Bosnyák téren, amelynek egy részén még piac működött, és elvi engedélyt adott az építésre. Decemberben a polgármester nyilvános tervpályázatot hirdetett csak római katolikus vallású építészek számára, 3000 fős plébániatemplom tervezésére, 1941. február 7-i határidővel.561 24 terv érkezett, az első díjat Rimanóczy Gyula, a másodikat id. és iíj. Lechner Jenő, a harmadikat Körmendy Nándor terve nyerte. Az első és második díjas kétkét tervvel pályázott, és a másik változatok is dicséretben részesültek. Megvásárolták Vasváry László-Müller Antal, Brestyánszky Tibor, Antal Dezső, Vaits Sándor és Frick József tervét.562 Lechnerék két tervváltozata hasonló megoldást mutat, az egyiknél a campanile a hajótestbe kapcsolódik, a másik megoldásnál árkádsor kapcsolja a tornyot a hajóhoz.563 A pályázók egy része (a megmaradt pályázati anyagok alapján) hagyományos, hosszhajós elrendezésű, a hajóhoz baloldalt kapcsolódó egytornyos, modern megoldást választott (a pályázatok nagy része nem ismert). Rimanóczy díjnyertes terve is ezt az elrendezést mutatja, hagyományosabb, karcsú toronysisakja viszont eltér a többi megoldástól. A távlati ábrázolás egy visszafogottan modern, népies karakterű, terméskő falazatú templomot mutat, három árkádnyílásos főhomlokzata mögött nyitott előtérrel. Tömegformálásában kicsit a Pongrác úti templomot idézi. A megépült templom viszont monumentális, erőd jellegű, nagy falfelületekkel bíró komor építmény. Rimanóczy másik dicséretben részesült elképzelése különleges hangulatú, kupolával fedett centrális templom, szabadon álló hengerformájú toronnyal, puha formákkal, meghökkentő, domborművel díszített, karakteres homlokzati elemmel. Sajnos nem ismert, hogy maga az építész melyik tervét favorizálta, bár a merészebb változatot csak a második helyen jelölte. Rimanóczy ekkorra már nagy templomtervezői gyakorlatot szerzett, hiszen 1934-1936 között mintegy hat pályázaton vett részt (Székesfehérvár, Veszprém, Szeged, Komárom, Győr, Csorna). Paulheim Ferenc építész szerint Rimanóczy díjnyertes tervében „modern magyar formákat és igen szép művészi kivitelt alkalmaz’.’564 A várható 500 000 pengős költség 90%-át a főváros, 10%-át az egyház vállalta, valamint utóbbit terhelte a belső berendezés kialakítása is. Nem tudjuk, hogy a főváros miért tekintett el az addig szokásos %-VS aránytól. Drégely szerint ez az egyházközség addigi áldozathozatalának volt köszönhető (a háború előtt önerőből kápolnát létesítettek egy kocsmából, az építésre összegyűjtött 200 000 koronát 1916-ban felaj ánlották a hazának, 555 BFL IV.1407.b 3249/1928-III. cs. A tervezője Zombory József volt. 556 BFL IV.1403.a 801/1928 kgy. sz. határozat szerint ezek a 2354 és 2355/5 hrsz. ingatlanok. 557 PrLEgyk 4556/1943. 558 BFL IV.1403.a 181/1938 kgy. sz. határozat. 559 Az 1939. évi költségvetés közgyűlési tárgyalása. Fővárosi Közlöny 49 (1938) 62. sz. november 18. melléklete 12. p. 560 Fővárosi Közlöny 51 (1940) 30. sz. július 9. 805-806. p; BFL IV. 1403.a 801/1928 kgy. sz. határozat szerint ezek a 2354 és 2355/5 hrsz. ingatlanok. PrL Egyk 4556/1943. 561 Vállalkozók Lapja 61 (1940) 52. sz. december 23. 5. p. 562 Rimanóczy első díjas, Lechner és fia második díjas, Körmendy harmadik díjas és Vaits Sándor megvásárolt tervét bemutatja: Halász 1941.121-125.4. p. utáni kép. Néhány pályázati terv, többnyire alaprajzi megoldások, Antal Dezső, Brestyánszky Tibor, Frick József, Gyulányi István, Rimanóczy Gyula, Vaits Sándor tervei: BFL XV.17.d.328 KT T49; Hadik 1994.100-101. p. ltsz. 93.01.70. Az Esti Kurír ismerteti a pályázók nevét: Antal Dezső, Bartalich Emil, Brestyánszky Tibor, Frick József, Gilyén József, Gyulányi István, Jakabffy Zoltán, Kerner Zoltán, Körmendi Nándor, Lechner Jenő és fia, Megyer-Meyer Attila, Möller Károly, Müller Miksa, Vasvári László, Néveri Tibor, Papp Sándor, Toldi János, Rimanóczy Gyula, Ruditzky István, Sennyey József, Vaits Sándor, Virágh Pál, Wihart Ferenc, Vass Béla (Kassa). Esti Kurír 19 (1941) március 1. 6. p. 563 BTM KM Égy ltsz. 66.9. 564 A polgármesteri VI. pénzügyi osztály ülésén, a templom építési költségének tárgyalásán hangzott el. Fővárosi Közlöny 52 (1941) 59. sz. december 30.1450. p. 229 A megépült Szent Antal-plébániatemplom torony nélkül, 2014 előtt Alapfy László felvétele A Bosnyák téren felépült a katolikus és az evangélikus templom, a tervezett keretes beépítés helyett azonban nagyrészt park létesült. BFL XV.17.d.328 KT T49/1
