Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)
Hidvégi Violetta: Diescher József munkásságának feltárása, 1839-1873
Egy megmenekült és egy eltűnt épület a Belváros szívében A munkák halmazából kiemelkedik az a terület, amelyet az Erzsébet híd építésével kapcsolatos belvárosi átalakítások szinte maradéktalanul felszámoltak.62 A neoreneszánsz jegyeit viselő Várady- és Thurn-ház jól mutatja - talán még markánsabban, mint saját és Tisza Lajosnak tervezett bérháza -, milyen irányba mozdult el Diescher József építészi ízlése élete utolsó éveiben. A Városház tér és a Kígyó utca sarkán,63 egykor Gamperl Alajosné Pákozdy Anna Mária tulajdonában lévő hatalmas ingatlant 1862 októberében két részre osztották a rajta álló emeletes házzal együtt.64 Decemberben Schernhoffer Jánosné Lakatos Katalin birtokába került a Kígyó utca felőli oldal 423/a számon, míg 1863 novemberében Várady Károly (1817-1890) ügyvéd, főrendiházi tag a Váci utcai fundust vásárolta meg.65 1869-ben Várady épületrészét Diescher Józseffel háromemeletesre kívánta megnagyobbíttatni.66 A megrendelő és az építész azonban csak két év múlva jutott el a befektetés realizálásához.67 Nem toldozták-foltozták a régi épületet, hanem a remek fekvésű saroktelekre új alapokon négyemeletes bérházat emeltek. A szabályozásokat követve Diescher a régi utcavonaltól hátrébb húzta az épület térre tekintő öttengelyes főhomlokzatát, a két közterület találkozásánál pedig lemetszette a telek élét. A homlokzat e súlyponti sarokrészén az első és a harmadik emeleten erkély látszik, a negyedik szintet két szobor, az oromzatot dombormű és két váza díszíti. Ez a nagyvonalú megoldás egyaránt harmonizált a Kígyó utca túloldalán lévő Rottenbiller-házzal68 és a Régi Városháza épületével. Diescher a ház tér felé eső részének földszintjét két menet mélységben, a sarokrészt is magában foglalva kereskedelmi célra hasznosította.69 Az épület kilenc tengellyel fordul a Kígyó utca felé, ahol az első emeleten egy lakás volt öt nagy utcára néző szobával, a hátsó traktusban elhelyezett kiszolgáló terekkel. A második emelettől felfelé egy három, illetve egy kétszobás otthont alakított ki a tervező. Hasonlóan a már említett, majd három évtizeddel korábbi egyemeletes klasszicista Farkasházhoz, itt is központi helyen, a városi agorán, a köz- és a kereskedelmi élet centrumában kapott lehetőséget Diescher a térfal egy részének alakítására. A korszak fő stílusáramlatába illeszkedő épület felülete mozgalmas, erkélyekkel gazdagon tagolt, az egyenes záródású ablakok keretezése is igen változatos képet mutat. Az építész egységben kezelte a földszint feletti három szintet. Az első emeletet három ablaktengely szélességű középerkéllyel, míg a másodikat a széleken erkélyekkel és aedikulás ablakokkal ékesítette. Az épületet mai megváltozott környezetében is megőrizte jelentőségét, de sajnos funkcióját vesztve üresen tátong. Dieschernek a Várady-háztól egy ugrásra emelt másik figyelemre méltó belvárosi házát bontócsákány pusztította el. A belvárosi templom déli oldalával szemben, a mai Március 15. téren, az egykori Eskü tér és Plébánia utca sarkán állt Thurn Erzsébet70 háza. 1869 őszén felmerült a templom előtti tér, a vele párhuzamos Duna és a rá merőleges Plébánia utca szabályozása az utcaszint több lábnyi megemelésével, ami pusztulásra ítélte a házak földszintjén működő boltokat. Az 1869. október 30-i tanácsülésen, amelyen Diescher József is részt vett,71 a képviselők felhívták a figyelmet a szabályozás „kíméletes” voltán , a háztulajdonosok érdekeinek figyelembe vételére.72 Thurn Erzsébet 1870. áprilisi kérvénye szerint emeletes házát a „Plébánia utca szabályozása miatt újból építeni kényteleníttetvén.”73 1870 júliusában nyújtotta be engedélyezésre új, háromemeletes bérháza terveit.74 Az építkezés gyorsan lezajlott, 1871 szeptemberében az elkészült bérház statisztikai adatainak megküldéséről értesülünk.75 Dieschernek ezt az épületét fényképek őrizték meg az utókornak, aki ebben az esetben is élt a saroktelek kínálta városképi gesztussal. Itt lekerekítette az éleket, a létrejött felületet ablakokkal tagolta, ami a szomszédos Porszász-ház lebontása után76 még jobban érvényesült az utcafrontban. A bérház a térre négy, míg a Plébánia utcára három tengellyel nézett. Az egyenes záródású ablakok lezárása visszafogott, a hangsúlyt az íves sarokrészre és annak két oldalán a fali sávban futó ornamentikára helyezte az építész. A feltárt adatok, épületek igazolják Komárik Dénes megjegyzését: „Diescher azonban képzett és jó képességű mester volt [..,]’,’77 akinek munkássága a jövő kutatói számára is tartogathat meglepetéseket. 62 Az épületek értelmezésben Tomsics Emőke kötete segített. Tomsics 2015 63 Mai címe: V., Kígyó utca 2. - Váci utca 32. 64 BFLXV.17.b.312ÉB 867/1862 65 BFL IV.1215.a Belvárosi telekkönyvek IV. füzet 423. számú telek 195. p. 66 BFL XV.17.b.312 ÉB 1371/1869. Az építkezést hátráltatta a terület szabályozatlansága és a nem megfelelő talajmagasság, BFL IV. 1305 ÉB 1658/1869. Diescher egy évvel később újabb terveket mutatott be. Erről iktatókönyvi bejegyzésből értesülhetünk, hasonlóan a következő évben készült telekfelmérésről. BFL IV. 1305 ÉB 1697/1870, 656/1871 67 A beadványi tervekből megmaradtak a szintenkénti alaprajzok, a homlokzat azonban lappang. BFL XV.17.b.312 ÉB 1065/1871. Ugyanekkor Diescher Schernhoffer Katalinnak a Várady-ház építkezése miatt új lépcsőházat, BFL XV.17.b.312 ÉB 480/1871, majd emeletes toldalékot tervezett. BFL IV.1305 ÉB 970/1871 68 XV.17.b.312 EB 259/1868. A terveket Buzzi Bódog és Frey Lajos látta el kézjegyével. 69 Korábban itt működött Hugmayer és Michailovits Prófétához cégérezett vászon- és fehérnemű boltja. Klösz György fényképén pedig már a hasonló profilú Ádám és Éberling cég üzlete látszik. Tarr 1984 91 p. 70 Thurn Károlyné Stiegl Erzsébet (1803?-1886) háztulajdonosnő, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, több jótékonysági egylet tagja 1857. május 4-én vásárolta meg az ingatlant. BFL IV.1215.a Belváros 171. p. 71 Többek közt Ybl Miklós, Vassel Alajos és Zsigmondy Vilmos társaságában. BFL IV.1303.f. VI. 157/1870 72 A városi mérnöki hivatal 1869. október 10-én elkészített egy szabályozási tervet. A helyszínrajz rögzítette a területen álló házak emeletszámát, az épületek korát pedig régi és újabb megkülönböztetéssel látta el. Thurn Erzsébet 116/12 számú telkén „egy emeletes régi” bejegyzés olvasható. BFL XV.ló.b 223/60 73 A háztulajdonosnő a végleges szabályozási terv megküldését kérte. BFL IV. 1303.f. VI. 157/1870, IV. 1305 ÉB 980/1870 iktatókönyvi adat a helyszínrajzról. Az 1870 áprilisi tervezet mutatja, mekkora kiterjedéstől esett el a tulajdonosnő a Plébánia utca szabályozása miatt. BFL XV.17.b.312 ÉB 1330/1870 74 BFL IV.1305 ÉB 1065/1870 iktatókönyvi bejegyzésből tudunk az építkezésről, sajnos sem a terv, sem az irat nem található az építési hatóság számsorrendjében. 75 BFL IV.1305 ÉB 2723/1871 76 Feszi Frigyes tervezésében, Frey Lajos és Kauser Lipót kivitelezése mellett 1867-ben engedélyezett épületet 1895-ben bontották le. Komárik 1993/2 97. p. 77 Komárik 1982 316. p. 155
