Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Az adókérdés az 1751. évi diétán

kikezdheti. Inkább az adóalap könnyítéséről lehetne beszélni, amelynek bizo­nyos szegényebb vármegyék terheinek csökkentésére, míg a jobb anyagi állapo­túak adóösszegének növelésére, továbbá az uralkodóval való viták megszünteté­sére kellene irányulnia.584 A személynök és Brunszvik ítélőmester - kihasználva Vietoris trencséni és Bacskády barsi követ indítványát — azt tanácsolta, hogy valamit azért a rendek ajánljanak meg, azután törekedjenek annak az összegnek a felosztására, és ezzel Őfelségét meg tudják engesztelni.585 Az ülésnap utolsó szakaszában Galgóczy esztergomi kanonok a felsőtábla akaratának követésére buzdította a rendeket, és 400000 forint megszavazását deklarálta, amelyet báró Barkóczy Sándor kalocsai prépost is nyilvánosan tá­mogatott, de a rendek többi része még mindig elvetette ezt.S86 Bacskády barsi követ erre azzal replikázott, hogy Galgóczy megbízója, az esztergomi káptalan birtokainak nagy része az ő megyéjében, Bars vármegyében fekszik. Ezek oly rossz állapotban vannak, hogy több adót nem tudnak elviselni.587 Erre Csuzy kinyilvánította, hogy a rendek ragaszkodnak előbbi véleményükhöz, vagyis ah­hoz, hogy egy újabb feliratban kell az országgyűlésnek az emelés lehetetlensé­gét a királynő tudomására hozni. A személynök és Nagy Pál ítélőmester végül nem tudták megállapítani a többséget az elhangzott vélemények alapján, ezért fejenkénti szavazást (votizatio) akartak elrendelni, mire a beállt csendet kiabálás váltotta fel. Az egyik napló szerint a rendbontást elkövető rendeket Nagy Pál azzal fenyegette meg, hogy „ne kényszeritésre tegyék azt, amit még most önként is megtehetnek”.588 A másik forrásban az ítélőmester, miután csendre utasította a rendeket, az előjogaik egy részétől megfosztott örökös tartományok rendjeinek példáját hozta fel a jelenlévőknek: „ha Őfelsége, más örökös tartományok példá­jára annak elviselésére kényszerít, vajon mit fogunk tenni? Veszélyes dolog kirá­lyokkal vetélkedni” — fejezte be okfejtését.589 Végül a személynök — mérlegelve az elhangzott véleményeket - úgy döntött, hogy meneszteni kell egy küldöttséget a felsőtáblához, amely révén az adóemelés lehetetlenségét jelenteni lehet 584 OK 700.470. Diarium diaetae. 39—40. p. 585 MNL OL N 114 13. köt. 1751. június 12-i ülés. Ok ugyanis az adófelosztást akarták kérvényez­ni a királynőtől, hogy kiderüljön, fel lehet-e osztani a javasolt összeget a vármegyék közt. Ezt a tractatus diaetalis szokásával ellentétben az emelés megszavazása előtt akarták megtenni. 586 OK 700.470. Diarium diaetae. 40. p. 587 Az úrbéres holdakat tekintve a barsi követnek nem volt igaza: a Mária Terézia-kori úrbéri összeírás szerint az esztergomi káptalan 38339 hold nagyságú úrbéres területének kb. egyötöde (8412 hold) esett Bars megyére (54 településből 21 feküdt Barsban). Erre: Fónagy 2013. CD-ROM 8343. rekord. 588 OK 700.470. Diarium diaetae. 40-41. p. 589 MNL OL N 114 13. köt. 1751. június 12-i ülés. Erre még a napló szerint Csuzy, Szathmáry és Török követek kifejezték, hogy előző állásfoglalásukhoz ragaszkodnak. 130

Next

/
Oldalképek
Tartalom