Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 13. A pártiskolák
annak megszerzésének éve egybeesik a hároméves Politikai Főiskola befejezésének évével.655 Rajtuk kívül legalább hat személynél a személyi javaslatokban szereplő egyetemi végzettség az önéletrajzok alapján MSZMP politikai főiskolai vagy SZKP KB pártfőiskolai végzettségre vezethető vissza. Elgondolkodtató az a tény is, hogy a káderlapokon - míg a pártiskolák minden esetben pontosan dokumentáltak - az állami felsőfokú végzettségnél kétféle megnevezés olvasható. Az 1985-ös budapesti pártértekezleten például egyes esetekben megadják az iskola nevét, például Állam és Jogtudományi Egyetem, MKKE, Kandó K. Müsz. Fői., míg másoknál csak az „egyetem”, „főiskola” elnevezés található - hasonlóan a „8 ált. + szakm.” kifejezésekhez. Megfelelő alapkutatások és a források feldolgozásának előrehaladtával több, a fenti példákhoz hasonló esetre is bukkanhatunk, amikor a politikai képzettséget állami felsőfokú képesítésként ismerték el.656 657 Ha továbbra is kételkednénk abban, hogy korszakunkban a képzettség fő mutatója az államival szemben a pártiskola volt, befejezésül bemutatok néhány egykorú könyvészeti forrást. Elsőként azt, hogyan vélekedett erről egy késő Kádárkori „lexikon” szerkesztője: ,,Káderképzés: Ma már a~fö formája az állami oktatásban, az egyetemi-főiskolai képzésben való részvétel, de a politikai képzésben pótolhatatlan szerepet töltenek be a párt ~i intézményei és a tömegszervezetek vezetőképzései is. Felsőszintű káderképzés: feladatát alapvetően az MSZMP Politikai Főiskolája teljesíti. A ~ fontos bázisa az SZKP Társadalomtudományi Akadémiája, ahol pártunk tagjai is tanulnak. ”651 Az üzenet egyértelmű. A káder alapvetően a felsőfokú állami képzésben kapja meg az alapismereteket, de a politikai, sőt, vezető politikai pályán teljesítéshez felsőszintű káderképzésre van szükség. Második példám az 1962. februári Társadalmi Szemlében jelent meg, és a kádermunka tapasztalatairól és irányelveiről megfogalmazott tézisekről, a káderek kiválasztásáról és a káderek neveléséről szól. „A párt nagy gondot fordított a kommunisták képzésére. Pártiskolák, po655 BFLXXXV.l.a.3. 193. őe. (1984. április 24.). 6. p. 656 Sajnos kevés fennmaradt levéltári iratanyag került elő, ami igazolja, de a szakmunkás végzettséggel közvetlenül és felvételi nélkül még a hetvenes évek végén is be lehetett kerülni például a jogi egyetemre, ahol az egyetemi diploma megszerzésre nyílt lehetőség. ELTE Szakmunkások... 657 Barsi, 1985. 23. p. 231
