Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 11. A fővárosi hatalmi elit belépési csatornái
Osztályának vezetője volt. A többiek azonban nem futottak be később politikai karriert, úgy tűnik, hogy az egykori PTO-sok kerületi első titkári kinevezése nem volt a politikai ranglétra egyik fontos állomása.506 A harminc közül kilenc pártkarriemek a rendszerváltás, pártfegyelmi eljárás vagy nyugállományba vonulás vetett véget. Mindezeket leszámítva a budapesti hatalmi elitpozícióból kilépve tizenketten maradtak politikai pályán, ketten a tanácsi igazgatásban, egyikük a gazdasági életben, hatan pedig valamelyik tömegszervezetben folytatták munkájukat. A tizenkét politikai pályán maradt kerületi első titkár közül - a PTO-ból érkezetteken kívül - a legnagyobb karriert a korábban budapesti pártbizottsági póttag, illetve a Propaganda és Művelődési Osztály osztályvezetője, Katona Imre és Nagy Richárd futották be, ők e funkció után budapesti titkárok lettek. Az Agitáci- ós és Propaganda Osztály korábbi osztályvezetője, Barsi Tomaj Zoltán 1989-ben lett a Belügyminisztérium sajtófőnöke, az Ipari, Közlekedési és Városgazdálkodási Osztály (=IKVO), illetve a PMO osztályvezető-helyettese, Péter János és Záhorzik Teréz a kerületi első titkári pozíció után Budapesti PTO-vezető, illetve a KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály alosztályvezetője lett. Tipikus politikai karriernek tekinthetjük a Budapesti Káderosztály éléről a BM Pártbizottság élére kinevezett Kovács Jánosét, aki a BM PB első titkári pozíciójának öt évig tartó betöltése után hat évig a BM III/II. osztályain dolgozott osztály- vezetőként, illetve alosztályvezetőként. Politikai munkatársként lett első titkárrá Kovács Antal, a Vas Megyei Pártbizottság első titkára, Somogyi Sándor pedig az IKVO, majd a Gazdaságpolitikai Osztály osztályvezetője lett. A korábban Bp. PB-tag Újvári István a XII. kerület éléről előbb a Bp. PTO osztályvezetője lett, majd - mint később látni fogjuk - gazdasági pályára került. Az esetek legnagyobb arányában (64%) a kerületi első titkári pozíció betöltése valamelyik kerületi apparátusból (kerületi PB, kerületi titkár, kerületi első titkár) lett megoldva. Mivel 15 alkalommal neveztek ki kerületi első titkárból kerületi első titkárt, ezeket a személyeket külön elemzem. Két személyt, Schumeth Jánost és Ujfalusi Sándort kiveszem e körből, mert ők a XIV. és a XVIII. kerületbe lényegében pártiskoláról tértek vissza (1961. július 17-1962. október 17. és 1962. augusztus 30-1964. december 11.), ahol távollétükben helyettesítették őket, illetve azokat, akik a kerületi szintű apparátus átszervezése miatt szere506 Diósi Imre a Lőrinci Fonógyár igazgatója, Fajkos Aladár a Budapesti Testnevelési és Sport- bizottság elnöke, Gál Lászlóné (Hendlein Éva) nyugdíjas lett, Kékedi György 1989-ben nem indult a kerületi pártértekezleten, Závori Lászlót KEB-vizsgálat után áthelyezték a SZOT Központi Iskola tanárának. 176
