Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008)

III. Birtoklástörténet az uradalom kialakulásától a vár zálogba adásáig (1602)

ső-Magyarország összeköttetésének biztosításában volt fontos számukra, Fülek 1554-ben bekövetkezett elestét követően ráadásul a vár a végvárrendszer első vonalába került. Az uralkodó azoknak a törekvéseknek is ellenállt, amelyek az uradalom egy részét idegenítették volna el. A vár első kapitánya, Dominies Gáspár 1554-ben az uralkodó vele szembeni adósságának kiegyenlítése, illetve költségeinek fedezése miatt szerette volna, hogy a vár uradalmában található Nagyrőcét adja át számára,

82 ezt azonban nem sikerült elérnie. 1566-ban ugyanakkor az is felmerült, hogy a murányi uradalom jövedelmeit (területét) bővítsék. Maskó Menyhért kapitány kezdeményezte ezt, mivel a török Ajnácskő várát ekkor elfoglalta, így a hozzá tartozó falvak „szabad prédává" váltak.

83 A falvak jövedelmeinek birtoklásáért azonban nemcsak a murányi kapitány, hanem Krusics János korponai kapitány is jelentkezett.

84 Maskó két kérvényt is írt ez ügyben, első kérvénye azonban nem maradt fenn. Második kérvénye mellé mellékelte azoknak a falvaknak az urbáriumát is (a falvak bíráival és jobbágyaival), amelyeket Murány fennhatósága alá kívánt vonni. Ez az összeírás jól mutatja, hogy Maskó tisztában volt a lehetőségeivel. Ajnácskő a török uralta Fülektől délkeletre, légvonalban kb. hat, Muránytól több mint hatvan kilométer távolságban helyezkedett el. A vár birtokosainak tulajdonában ugyanakkor nemcsak a vár közvetlen közelében elhelyezkedő falvak, hanem a Rima felső folyásánál található települések is voltak. Maskó ezért nem azokat a falvakat kívánta megszerezni, amelyek a vár közelében - valószínűleg az ajnácskői uradalomban - helyezkedtek el, hanem azokat, amelyek bár a vár birtokosai tulajdonában, de nem Ajnácskő közelében álltak. Összeírásában tehát a Rima forrásvidéki Klenócot, Tiszolcot, Rimócát, Rimabrezót, Likért, valamint a valószínűleg a környéken található „Hnüschta"-t, „Feleni"-t és „Selytz"-et sorolta fel. Ezek kiegészíthették volna a szerinte alacsony jövedelemmel rendelkező Murány bevéte82 OStA HKA HFU RN 5 Konv. Febr. Murány, 1554. december 11. 83 OStA HKA HFU RN 13. Konv. 1566. Jun. Maskó 1566. április 25-én jelentette be szándékát, melyet még május 7-én megerősített. 84 Ajnácskőt a török azért tudta elfoglalni, mert birtokosai, Sárközi Mihály özvegye és Markházi Pál elhanyagolták. Krusics keltezetlen kérvényében azt kérte, hogy amíg döntés nem születik az ügyben, az ajnácskői javak a legközelebb fekvő királyi várhoz, Csábrághoz kerülhessenek. ÖStA HKA HFU RN 13. Konv. 1566. Jun. fol. 12.