Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

EGY BUDAPESTI ÍRÓ MŰHELYEI - KALLA ZSUZSA: A dolgozószoba mint műalkotás

sá tett történeteivel együtt - Jókai szerteágazó kapcsolatrendszerére figyelmeztet. Fontos szerepe van az enteriőrben elhelyezett műszereknek: a távcső, a mikroszkóp, a légnyomásmérő nem csupán Jókai technikai-természettudományos ismereteire, érdeklődésére utal, hanem valamiképpen a felfedezés és feltalálás, az ember által uralható jövő dinamikus víziójára is. Ez a bonyolult, metaforikus jelképrendszer minden bizonnyal nem egyes elemeivel, hanem egészében hatott, minden látogatóra másként, az egyéni olvasatok végtelen variációit kínálva. Herczeg Ferenc visszaemlékezéseiben fiatalkora borzongását idézi a zajos Feszty-szalon elzárt különlegességének számító Jókai-szobáról emlékezve: „Feszty Árpád apósa, Jókai Mór az emeleten lakorr és a költőkirály közelsége patetikus, ünnepi hangulatot vegyített mulató kedvünkbe. Móricz bácsi - így neveztük Jókait - láthatólag megkedvelt, s ama kevés kiválasztott közé sorozott, akit néhanapján fölvitt a díszkötésű könyveivel, kagyló gyűjteményével és elefántcsont fatagásaival ékes, hatalmas dolgozószobába. Ebbe a terembe a legvadabb Ho/nap-os is csak titokzatos borzongással léphetett, mintha egy aranycsináló alkimista műhelye volna. Ezt a hangulatot fokozta a fekete barett és a hosszú bársonyköntös, amit Jókai otthon viselt."

40 1893-as cikkében inkább Jókainak a lakberendezés terén is megnyilvánuló invenciójár dicséri: „A költő könyvig Jókai Mór: Az én botgyűjteményem. \w.AzEST Hármaskönyve a százéves Jókai emlékére. Budapest, 1925. 88-92. old. 40 Herczeg Ferenc: A gótikus ház. Budapest, 1939. 70-71. old. 41 Herczeg Ferenc: Jókai Mórnál. Új Idők, tára, saját műveinek gyűjteménye, mely szintén hatalmas könyvesszekrényt tölt meg. Jókai sajátkezű faragásai és rajzai, melyekben ugyanaz a plasztikus érzék és viruló fantázia nyilatkozik meg, mint írásaiban, természetrajzi gyűjteményei, régiségei és emlékrárgyai, - ezek a Staffage részletei." A fiatal Just Zsigmond írásában az előző generáció munkabírásának, emberi tartásának szimbólumává válik a Révai kiadó szekrénye: „A vacsora végén, midőn a társaság a dohányzóban és a műteremben szétoszlott, [Jókaij odajött hozzánk, Herczeg Ferenchez és hozzám (a két jelenlévő novellistához), megfogta két kezünket s odavezetett a dolgozószobájában álló óriási könyvszekrényhez, amelyben háromszáz kötet könyv volt felhalmozva - mind rőle. — Ezt csináljátok utánam, fiaim. Mondta és csak oly nyugodtan mosolygott, mint azelőtt és szemében csak oly jóakarat. [...] az irodalmi Golgotha útját végig lehet járni anélkül, hogy az ember lelki egyensúlyát, békéjét elveszítené".

42 A Vasárnapi Újság három cikkírójának hangja a szentélybe lépő, a beavatottságot az olvasónak közvetítő rajongóé.

43 „Hol terem a bűvös-bájos, csillogó tündérvilág, hol születnek azok a mámorító, varázsos művek, azok a csodás könyvek [...]". „Valami csodálatos hangulat, kifejezés van minden tárgyon; mintha mindemez élettelen holminak lelke volna. Oly érdekesek, oly összetartozók, sokféleségükben is oly egységesek. Elnézgelődhe1893-1894. 701. old. 42 Just Zsigmond: Jókai nyomai. Új Idők, 1893-1894. 79 old. 43 Kacziány Ödön: Jókai lakóháza. VU 1894. január 7. 9. old. A továbbiakban: Kacziány, 1894. 44 Szívós, 1893. 921. old.