Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)

KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - LUGOSI ANDRÁS: A szerelem bolondja?

alkoholistává vált Feszty egy alkalommal Temesváron valóban megvallotta neki, hog)" megbánta, amiért annak idején hűtlen lett Jászai Marihoz Jókai Róza kedvéért.

1 Ez a ralálkozás azonban csak 1906-ban, tehát már két évvel Jókai Mór halála után történt, ebből tehát semmilyen következtetést nem lehet levonni a festőművész-házaspár 1890-es évekbeli kapcsolatát illetően. Ügy tűnik azonban, hogy Fesztyék Jókai nősülése és a vele való összekülönbözésük után mindig rosszabb és rosszabb anyagi helyzetbe kerültek, ami végül a házaspár érzelmi kapcsolarára is kiharott. A törrénetben azonban éppen Jókai Mór házassága jelenti a cezúrát, amit az író örökbe fogadort lánya sohasem tudott elfogadni, és végül mindent elveszített: örökbefogadó apjának szeretetét és anyagi támogatását egyaránt. A művészházaspár egzisztenciális helyzete a Jókaival történt szakítás után igazából már sohasem konszolidálódott. De azokban az években, amikor Jókainak Grosz Bella iránti szerelme kibonrakozort, nagyon komoly formában támogatta vejét művészi törekvéseinek megvalósításában. Egyik létrehozója és igazgatósági tagja volt annak az 1897. június 13-án megalakult Parthenon Müvészetterjesztő és -többszörösítő 1 06 Részvénytársaságnak, amely általában véve a művészetben és iparművészetben rejlő üzleri lehetőségek kihasználására és realizálására rörekedert, de a cég megalakulásának közvetlen, alapszabályban is rögzített célja 105 Kellünk Istennel hatáios. Gozsdu Elek és Weisz Anna levelezése, 1906-1915. Kortárs, Budarest, 2001. S. a. r. Pongrácz P. Mária és Alexa Károly. 665-668. old. Feszty Árpád Triptichon-projectjének anyagi támogatása volt. A részvénytársaság 500 db, egyenként 100 Ft névértékű részvényért előre megvásárolta Fesztytől a még meg sem festett képciklust, hogy majdan annak kiállításából és többszörözéséből olyan bevételre regyen szert, amelyből a cég és Feszty között megkötött szerződés értelmében a festőművésznek további részesedést kívánt biztosítani. Jókai egymaga az 59 részvényes által jegyzett 500 részvény egyötödét, azaz 100 részvényt jegyzett, pontosan a dupláját, mint a második legtöbb részvényt jegyző Matkovits Béla. Ha a fővárosi levéltárban őrzörr cégbírósági iraroksegírségével rekonstruálnánk a különböző cégeknél jegyzett Jókai-részvényekből összeálló porrfoliót, akkor még tisztábban láthatnánk az após veje támogatása érdekében hozott anyagi áldozatvállalásának mértékét. Egy ilyen elemzés azonban teljesen szétfeszítené jelen tanulmány kerereit. Annyi azonban Jókai részvényportfoliójának összeállítása nélkül is belátható, hogy az író jóval nagyobb hasznot realizálhatott volna akkor, ha azt a 10 ezer Ft-ot, amiből Parrhenon-részvényeket jegyzett, például Révai, Adria, Athenaeum stb. papírokba fekteti. Az após segítő szándéka és veje iránt megmutatkozó jóindulata az 1897-1899 közötti években tehát véleményem szerint minden kétségen felül áll, és bármilyen furcsának is tűnik első hallásra, de a fővárosi cégbírósági iratok határozottan cáfolják azt az érrelmezést, miszerint Jókai Mór és Feszty Árpád viszo106 BFL Vll.2.e Cg. 3862 (Okm. 846) Paithenon Múvészetteijesztő és -többszöiösítő Részvénytársaság iiatai.