Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Szekeres József: A Bosch Robert kft, 1951. január 1-től a Budapesti Autóvillamossági Felszerelések Gyára, 1954. március 4-től Autóvillamossági Felszerelések Gyára története az első 5 éves terv időszakában 1950-1954

változatlan áron 130 mFt-ot tett ki. A vállalat kapacitását a megrendelők - 9 mFt hiján - maradéktalanul lekötötték. A nagyobb megrendelők között sze­repeltek a Csepel Autógyár, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár, a Vö­rös Csillag Traktorgyár, a Rákosi Mátyás (Csepel) Müvek, az Állami Gazda­ságok és a Mezó'gép V., a Csepeli Motorkerékpárgyár, a Ganz Vagon és Gép­gyár és a Gamma Müvek. A kereskedelmi vállalatok közül az Autóker, a Mo­gürt és az Elektroimpex. Ez utóbbi kettő a külkereskedelem - az export ­bonyolítását végezte. Nem elhanyagolható megrendelési tételekkel szerepelt a vállalat saját szolgáltató részlege, a Javitási osztály. 40 A vállalat különösebb évközbeni zökkenők nélkül, végül 133,4 mFt-ra, azaz 104,1%-ra teljesítette - változatlan áron számítva - teljes termelési ter­vét. Különösen a IV. negyedévben ment jól a gyártás, mivel ekkor 108%-os teljesítést könyvelhettek el. Kedvezően alakult a nyereség is, 32,9 mFt-tal, ami szintén nagyobb volt a tervezettnél. De még számos más kedvező válto­zásról adhatott számot az évvégi zárójelentés. Igy a 100 Ft összbérre jutó termelési érték 730 Ft-ról 815 Ft-ra, az egy munkásra számított termelés 32 943 Ft-ról 41 436 Ft-ra nőtt, mig a selejtveszteség 1,8%-ról 0, 9%-ra csökkent. Felvetődik a kérdés, milyen tényezők hatottak a kedvező eredmények létrejöttében akkor, amikor az ország más ipari ágazataiban és vállalatainál az ötéves terv telj es ith eteti ennek bizonyuló megemelt előirányzatai és elhibá­zott beruházásai következtében stagnálás, sőt visszaesés volt megfigyelhető. A közvetlen - kedvező hatást kiváltó - intézkedések között kell megemlíteni a műszaki-szervezési intézkedéseket, amelyek nyomán az új gyártmányok - indi­tómotorok, kürtök, gyújtómágnesek és feszültségszabályozók - sorozatgyártá­sát nemcsak, hogy sikerrel beindították, hanem a szériagyártás során, főként az újítások következtében, jelentős önköltségcsökkenés volt elérhető. Egy szá­mítás szerint 1953-ban a müszintterv alapján 1,5, a cseh tapasztalatcsere hasznosítása révén 1,3, és az újítások nyomán 0,5 mFt megtakarítás volt el­érhető. 41 De ezen túl megmunkálási anyag- és energiafelhasználási intézkedé­sek egész sorát valósították meg, amelyek mind az önköltséget csökkentették. Fontos lépésnek bizonyult az egyes vállalati részlegeknek az önelszámolási rendszerbe való besorolása, amely minden egyes munkaterület eredményének és gazdaságosságának megbízható mérését tette lehetővé. Az eredmények még jobbak lehettek volna, ha nem léptek volna fel szin­te rendszeresen az anyagellátás és a kooperációs tevékenység zavarai, az áramhiányban megnyilvánuló energiaellátási problémák, a fontos gépek három műszakban való üzemeltetése nyomán mind gyakoribbá váló meghibásodások miatti kényszerű üzemszünetek. Gondot okozott az is, hogy a felsőbb szervek csak az év végén engedélyezték a tervlétszámon túli munkásfelvételeket, ami a munkaerőgazdálkodás bürokratikus voltát tükrözte s akadályozta a megvaló­suló beruházások és növekvő kapacitás maradéktalan kihasználását. Annak ellenére, hogy a negativ tényezők mérséklő hatása rontotta az eredményeket, mégis a fellendülés szembeötlő. Minden bizonnyal a pozitív fejlődésben nagy szerepe volt a Magyar Dolgozók Pártja KV. 1953. jún. 28-i határozatának a párt politikai irányvonalában és gyakorlati munkájában elköve­tett hibákról s az ezek kijavításával kapcsolatos feladatokról. 42 A lakosság széles rétegei az 1953 júniusi határozatról az annak végrehajtását ismertető új kormányprogram keretében szereztek tudomást. Az életviszonyok javítását és a termelés gazdaságosabbá tételét célzó intézkedések nagy és kedvező

Next

/
Oldalképek
Tartalom