Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)
A BUDAI HADJÁRAT - Előzmények általában és Komáromban - Komárom felmentése után Bécs ellen vagy Budára? A feldunai hadsereg hadműveleti helyezete. Április 14. befolyása a döntésre
ban és lovaiban 136 szenvedett veszteségeit pótolta, fegyverzetét, lövőszerét, ruházatát, 137 felszerelését, élelmezését s egyéb készleteit felfrissítette és kiegészítette s az ennek lebonyolítására a Tiszántúl visszamaradt hadsereg-intézetekkel összekötő hadtápvonalát is mintaszerűen berendezte és biztosította. Márpedig Görgey hadseregének hadtápterülete idáig a Miskolcot, Debrecent és Nagyváradot összekötő vonal mögött fekvő földrajzi terület: a Tiszántúl volt. Miskolc, mint a felvidék déli főbejárata és anyaggyüjtő hely; Debrecen, mint a kormány s így a hadügyi igazgatás székhelye is; Nagyvárad, mint a haderő anyagi szükségleteinek póttára. 138 Ámde az a 400 kilométernyi nagy, még a mai időkben is hatalmas távolság, amely ezektől elválasztotta, akkor különösen súlyosan esett latba. A nagyvárad-komáromi hadműveleti vonalhoz alig igazodó s nagyon kezdetleges úthálózat, és a közbeházatban, felszerelésben stb. és bármennyire is fejét vesztette idő előtt elaggott fővezére, Weiden táborszemagy, mégsem volt annyira tönkretéve, mint azt egyesek hitték és hiszik. Ha Weiden le is tört, de nem törtek le alparancsnokai és vezérkari tisztjei, akik tisztán látták parancsnokuk súlyos idegállapotát, melyről jelentést is tettek, és nem tört le a tisztikar és a legénység sem, amire számos bizonyítékunk van. De még ezek felsorakoztatását is feleslegessé teszi az a tény, hogy ez az állítólag letört hadsereg 6-8 hét alatt hamarosan képes volt Ausztria keleti határát biztosítani, sőt úgy a Csallóközben, mint Mosón és Győr megyék területén merész vállalkozásokat végrehajtani és Haynau vezérlete alatt - ha mindjárt az orosz segítségre is támaszkodva - egy új támadó hadjáratot végigcsinálni és győztesen befejezni. Nem áll meg tehát az az okoskodás sem, hogy ha a szerencsés véletlen Weiden siránkozó levelei közül csak egyetlenegyet Görgei kezei közé juttatott volna, akkor „habozás nélkül vetette volna rá magát az osztrák hadseregre." Rédvay István: Az 1849 április 28-i komáromi haditanács történelmi jelentősége. Hadtörténelmi Közlemények 1934. 74. o. 136 Április 27-én Bayer Görgei megbízásából írja Kossuthnak, hogy a seregek a nagy menetek és harcok következtében leapadtak, különösen a lovasság, míg a tüzérség jól konzerválta erejét. [Közli Nagy László - Rohonyi Gábor - Tóth Gyula szerk.: Szemelvények a magyar hadtörténelem tanulmányozásához. II. k. A vonatkozó részt összeállította Barta István. Bp., 1955. 210-211. o.] 137 Görgei április 13-án, Nagyorosziból értesítette Kossuthot, hogy hadserege lábbeliben és lövőszerben már erősen érezhető hiányt szenved. A rossz időjárás pedig rendkívül kedvez a kolera terjedésének, minek következtében a sereg hangulata, mely a győzelmes előrenyomuláskor kitűnő volt, erősen kezd lanyhulni. MOL OHB 1849:5707. Magyar fordításban közli Hermann, 1994. 965. o. 138 Kossuth szerint „a magyar Birmingham". 88
