Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A GYŐZELEM ÉS ESEMÉNYEK - Az ostrom bírálata az irodalomban

mint az ö előrelátásuknak és céltudatosságuknak legfőbb bizonyítékát. 1092 Mint sú­lyos helyzetükben tett olyan intézkedést, mely azonban már nem nekik kamatozott. Az őket követő szerencsésebb hadvezér, kinek sikerei mögött már az orosz segít­ség negyedmilliónyi szuronya szikrázott, Haynau vezérkari főnöke, Ramming, a nagy sikert ugyan a császári hadsereg új támadó hadműveletének tulajdonítja, de Buda szerepét szintén nem kicsiny li. 1093 Az orosz írókat, mint pl. Oreuszt a dolog közvetlenül nem érdekelte, s amit erről mégis írtak, azt egyszerűen átvették a csá­száriaktól. Az emigráció írói kapva-kaptak a volt ellenfél művein és minden kritika nélkül fogadták el azokat az állításokat, amelyek az emigráció álláspontját erősítet­ték, így a budai balfogást is. Ma már, majdnem 9 évtized távlatából nézve ezt a jelen­séget, nehéz erre mentséget találnunk, de a legsúlyosabban esik latba három olyan magyar katonának magatartása, akik mindegyike a valamikor magasztalt és körülra­jongott hadvezérnek, Görgei Artúrnak fő támasza volt: Klapkáé, Kmetyé ésAsbóthé. Klapka komáromi nimbuszára támaszkodva, Asbóth a csallóközi veresége után be­következett letételéért gyűlölettel eltelve, egész tekintélyükkel támogatták a Vidinben kiadott jelszót. I094 Azonban még rajtuk is túltett az a Kmety, aki az ostrom egyik tevékeny, bár igazán nem szerencsés kezű tényezője volt, de május 21-én bol­dogan tűrte, hogy széles mellére Görgei saját érdemrendjét tűzze fel s elismerése je­léül őt küldje Debrecenbe, a győzelem hírnökeként. 0 volt az, aki sorokban kifejezve is legbővebben tárgyalta a budai kérdést és nem hagyott ki semmit, amivel volt főve­zére babérait megtépdeshette. S volt szíve kijelenteni, hogy: „ Nem, Görgei nem nagy tábornok, még csak nem is kicsin ... O őrmester, bátor őrmester, egyéb semmi. " 1092 Ludwig Freiherr von Weiden: Episoden aus meinem Leben. Gratz, 1853. 131-135., 151-152. és 168-169. o. - A Windisch-Grätz téli és tavaszi hadjáratáról írott munka nem foglalkozik Buda ostromával. [Johann Nobili:] Der Winterfeldzug 1848-1849 in Ungarn unter dem Oberkommando des Feldmarschalls Fürsten zu Windisch-Grätz. Wien, 1851. 1093 [Wilhelm Ramming]: Der Feldzug in Ungarn und Siebenbürgen im Sommer des Jahres 1849. Pesth, 1850. 4., 5-7. o. 1094 Memoiren von Georg Klapka April bis Oktober 1849. Leipzig, 1850. 1-11. és 31-43. o.; Georg Klapka: Der Nationalkrieg in Ungarn und Siebenbürgen in den Jahren 1848 und 1849. Leipzig, 1851. I. k. 376-388. o.; Asbóth Lajos emlékiratai az 1848-iki és 1849-iki magyarországi hadjáratból. 2. kiadás. Pest, 1862. 1. k. 39-58. o.; Asbóth Lajos: Görgei. Czáfolat Assennann honvédezredes és ministeri titkár vádira­tára. - Függelék. Észrevételek Görgei „Gazdátlan leveleire". Pest, 1867. 10-11. o. 369

Next

/
Oldalképek
Tartalom