Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

A főkapitány a gyűlés megtartását nem engedélyezte, ennek ellenére mintegy tízezren vonultak fel. Az MSZDP vezetősége december 22-re újabb munkanélküli-nagygyűlést hirdetett meg azzal, hogy ott választják meg azt az 50 tagú küldöttséget, amely petíciót ad át a kormánynak. A rendőrségi tilalom ellenére jelentős munkástömegek vonultak fel, s 193 munkást letartóztattak. A meghirdetett és életbe lépett statárium körülményei között az akciók szervezése kétségtelen veszélyeket rejtett magában, de szemben a reformista szociáldemokrata vezetéssel, a KMP nem mondott le a munkanélküliség és a munkanélküliek gondjainak napirenden tartásáról, a megoldás kereséséről. így született meg az újpesti kommunisták javaslata, hogy a népjóléti miniszterhez forduljanak beadvánnyal. A KMP titkársága az elképzelést elfogadta, s igyekezett ezt mozgalommá szervezni. Ezt úgy oldották meg, hogy a kinyomtatott szöveghez aláírásokat gyűjtöttek. A munkanélküliek bizottsága nevében megfogalmazott beadvány a következő pontokból állt: heti 24 pengő állami segély, a munkanélküliek lakbérének elengedése, a lakbérhátralék eltörlése, ingyen közszolgáltatás, ingyen közlekedés, munkaalkalmakat teremtő kereskedelmi szerződés a Szovjetunióval. Ez a politikai akció 35 ezer aláírást eredményezett. A kommunisták 1932. január 13-án nyilvános tüntetéssel akarták lezárni az akciót, de január 9-én a rendőrség letartóztatta az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék és a munkanélküli-mozgalom összes vezetőjét, a Kőris utca 27. szám alatti Bőrmunkás Torna Egyletben és a Váci úti Pálma kávéházban. A tüntetés így elmaradt, de kisebb megmozdulásokra így is sor került. A Központi Munkanélküli Bizottság január 18-ra újabb tüntetést hirdetett meg. A budapesti főkapitányság jelentése szerint január 18-án délelőtt 10 óra tájban a Dembinszky utcában az Aréna (ma Dózsa György) út felől 100 —150 főnyi tömeg tűnt fel, amely „Munkát, kenyeret!" kiáltásokkal tüntetett. Ez a tömeg a Murányi utcánál rendőri felszólításra szétoszlott, s kisebb, két-három fős csoportokban a Nagykörút felé vonult. A rendőri riadóautó már csak az Erzsébet körúton érte utol őket, ott már 30—40 fős csoportokban vonultak, és összesen 400-an lehettek. Ugyanebben az időben a Rákóczi térnél körülbelül 150 főnyi tömeg „Munkát, kenyeret!" felkiáltásokkal tüntetett. A rendőrattak elől a nyomdászok épületébe menekültek. Január 29-én rövid idejű tüntetés zajlott le a Kossuth Lajos téren, melyet a KIMSZ szervezett. Az elkeseredettség újabb elszigetelt kirobbanása a Vörös Segély szervezésében február 18-án az igazságügyi minisztérium palotája előtt zajlott le. A tüntetés a politikai foglyok mielőbbi kiszabadulását követelte. A rendőrség az akcióról jó előre értesült. 50 detektívet helyezett el a tüntetők között, akik almával, krumplival, üres üvegekkel ablakokat törtek be. A csendőrségi nyomozás a rákoscsabai munkásdalárdáig jutott el. Felderítették, hogy ez a Vörös Segély egyik fedőszerve, s van egy csoportjuk Rákoskeresztúron is. 1932. február—márciusban a Pest környéki munkanélküli-bizottságok aktivitása fokozódik, s legális fellépésekre kerül sor. Február 5-én délelőtt Csepelen a munkanélküliek ötös bizottsága 1200 tüntető munkás élén vonult a községháza elé. A községi bíró fogadta az ötös bizottságot, akik kérték, hogy a februári házbérnegyed kifizetésére rendkívüli segélyt utaljon ki, továbbá a természetbeni segély helyett pénzt kapjanak. A betegek és a csecsemők részére tüzelőellátást igényeltek. Ez utóbbiakat a bíró megígérte, de a segélyre kijelentette, hogy az állami feladat. A bírótól a munkások a Munkásotthonba vonultak, s tüntettek a nem kielégítő válasz miatt. A községházát egész idő alatt 23 rendőr védte. Március 21-én Kispesten zajlott le hasonló küldöttségjárás. 1932 júliusában a pesterzsébetiek ismételték meg egy évvel korábbi küldöttségjárásukat, s sikerült közmunkát kiharcolniok. Eredményes küldöttség jár ás zajlott le Újpesten és Rákospalotán is. A kommunis

. Márciusban újra KIMSZ-akcié)k voltak soron. A Rákóczi úton, a Népszínház utcában, a ták növekvő Tisza Kálmán (ma Köztársaság) téren és a Ferenciek terén kirakatokat törtek be. Ezek az szerepe a akciók már egészségtelen jelenstigek voltak, mivel rablóknak és fosztogatóknak nyilváníthatta íom

^mozgal182. Az illegális KMP röpcédulája 1931-ből 21 Budapest története V. 321