Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

A rétek Ugyanez volt a helyzet a réti területeknél is. A falvakban levő rétek 60 százalékát (4308 hold) területe a jobbágyok birtokolták, míg az urasági kézen levő 3243 hold rétnek csak 23 százaléka volt a falvak területén, a többi mind a pusztákon. Az egyes falvakban és pusztákon 1789-ben a rétterület nagysága (holdakban) a következőképpen oszlott meg: Urasági Hasznnliérps Jobbágyi Békásmegyer 3 102 59 Hidegkút 26 — 16 Tétény 124 — 96 Kistétény 23 — Csepel 203 870 Soroksár 20 — 659 Gubacs, Szentlőrinc 1055 — — Keresztúr 73 — 299 Csaba 131 — 179 Cinkota 121 — 1141 Szentmihály 661 — — Palota 61 — 989 Káposztásmegyer 742 — — Promontor 18 • Legelő-, szőlő- A legelőket a legtöbb faluban közösen használták a jobbágyok és a földesurak, nagyobb földesei erdőterület úri legelők csak egyes pusztákon voltak: Gubacson 4000 hold, Kistétényben 854 hold (ezenkívül Promontoron 130, Keresztúron 125 hold). Soroksáron, Palotán és Békásmegyeren nem volt földesúri legelő, itt ezeket a területeket csak a jobbágyok használták. Az egyes falvakban levő erdők, amelyeknek területe nem volt különösebben jelentős (968 hold), teljes egészükben földesúri kézen voltak. Erdőt 1789-ben csak Soroksár, Palota, Hidegkiit, Tétény és Keresztúr határában találtak. Szőlő viszont valamennyi falu határában volt, méghozzá meglehetősen nagy kiterjedésben és túlnyomó többségük a jobbágyság kezén: Urasági Jobbágyi Békásmegyer 178 Hidegkút 6 86 Tétény 16 900 Csepel — 38 Promontor 13 1148 Soroksár — 167 Keresztúr 12 109 Cinkota 10 69 Palota — 80 Nagybirtokok Ezek a mai Budapest területén levő helységek (vagy legalábbis többségük) egy-egy nagyobb birtoktest részei voltak. Budát és Pestet ekkor három nagy birtoktest vette körül: a Grassalkovich-uradalom (a pesti oldalon), a Zichy-, 1766-tól kincstári uradalom (Buda környékén) és egy királyi uradalom a Csepel-szigeten. Ezekhez az uradalmakhoz tartozó helységek közül négy (Óbudával együtt öt) esett a mai Budapest területére. Soroksár a hatalmas Grassalkovich-uradalomhoz tartozott, amelynek Pest megyében, Pesthez közel számos jobbágyfalva és pusztája volt (Gödöllő, Bag, Boldog, Csiktarcsa, Csömör, Dány, Dunakeszi, Ecser, Hévízgyörk, Isaszeg, Kerepes, Kisszentmiklós, Kisújfalu, Mácsa, Sződ, Zsidó). A Csepel-szigeti uradalmat, amelyhez Csepel és Promontor is tartozott, 1698-ban szerezte meg Savoyai Jenő herceg. Később kincstári birtok lett. Ebben az uradalomban a telepítések következtében a század közepén már tizenegy jobbágyfalu volt: Ráckeve, Lóré, Makád, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Tököl, Csepel, Promontor. A harmadik nagy uradalom a Zichy-, később kincstári uradalom szintén telepítések következtében a század közepén már tizenhárom jobbágyfaluból állott: Budakeszi, Budaörs, Óbuda, Békásmegyer, Szentendre, Pilisszántó, Szigetmonostor, Tótfalu, Dunabogdány, Visegrád, Tök, Perbál, Zsámbék. A kisebb birtokokhoz tartozott Palota (előbb az Ujfalussy családé, majd a gróf Fekete családé volt Fóttal és Csornáddal együtt), Csaba (Harasztival ós Sárival együtt a báró Laffert családé) és Cinkota (Zsámbokkal együtt a Beniczky családé). Keresztúr öt kisebb birtokosé volt, Hideg-