Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Fekete Lajos — Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE A TÖRÖK KORBAN

bízatása megszűnvén, szolgálaton kívüli viszonyba került, vagy máshol, esetleg más minőségben kapott alkalmazást. Az első budai kormányzó, Szülejmán pasa, az előbbi két címen felül még vezz'r-rangot is kapott, ami akkoriban bejlerbejek számára ritka megkülönböztetés volt, és csak kivételes személyeknek adatott, olyanoknak, akiket a szultánok, mint leányaik vagy nénjeik férjét, másoknál nagyobb kitüntetésben óhajtottak részesíteni. Később, a XVI. század vége felé a vezíri rang már gyakrabban, 1623 óta rendszeresen velejárója lett a budai pasák méltóságának, akik ezzel a ranggal a többi magyarországi és boszniai kormányzóság felett is hatalmat nyertek. Különleges jogaik birtokában tartományukban ugyanolyan külső formák között és szinte ugyanolyan hatállyal rendelkeztek, mint a birodalomban maga a szultáni díván. Kivételes hatalmukról több forrás megemlékezik. Annak külső jelei között kiemelik, hogy európai táborozásban a nagyvezír után közvetlenül első rang illette meg őket, hogy a budai pasák, mivel székhelyük egykor királyi székhely volt, jogosultak voltak kocsira és csónakba szállni, maguk előtt „fullajtárokat" (szolok, és pejk) futtatni, úgy, ahogy ezt a bagdadi és kairói pasák tehették, akik szintén híres uralkodócsaládok, kalifacsaládok székhelyein, nagy múltú államok székvárosaiban képviselték a szultánt. A kormányzók, akiket a birodalmi központ a vidéki közigazgatás élére küldött, nagyjából egymáshoz hasonló iskolákat jártak végig. Katonai nevelést a különféle katonai intézetekben, „szerájokban", főleg a galatai és drinápolyi szerájban nyertek, és ennek kiegészítéséül gyakorlati oktatásban a közigazgatás és kormányzat terén a legmagasabb szerájban, az isztanbuli szultáni udvarban részesültek. Az ajtónálláson kezdve sokféle beosztásban példákat láttak, amiket képességük szerint, és főleg a későbbi időben rokoni kapcsolataik szerint fordíthattak hasznukra és előmenetelükre. Nemcsak az első budai pasa, az állítólag magyar származású Szülejmán szolgált előzőleg a birodalom sok más pontján, többi között Diarbekriben, Bagdadban, hanem utódai is mind kivétel nélkül három-négyezer mérföldes távolságokat jártak be. Különböző tisztségeikben valamenynyien sokféle népet és embert megismertek, életveszéllyel sokszor szembenéztek, amíg idekerültek a kényes nyugati végekre, hogy megállják helyüket ellenfeleikkel: magyarokkal, németekkel, flamandokkal, spanyolokkal szemben, akik megint egy másik világnak voltak ismerői. Az 1541-1686 között Budán székelő 75 pasa közül egyeseknek a neve háborús események során maradt élénkebb emlékezetben, másoké az államközi tárgyalások kapcsán. 209. Szülejmán budai pasa, 1599. Rézkarc A bejlerbejek pályaf utasa A budai pasák katonai működése 26* 403