Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Kubinyi András: BUDAPEST TÖRTÉNETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN BUDA ElESTÉIG (1541-IG)

ismertebb az augsburgi Fugger-cég volt, amely a Thurzókkal kötött szerződés alapján az 1490-es évek közepétől egyeduralkodó lett a magyar réztermelésben és rézkereskedelemben. A budai fiókot elsősorban az utóbbi érdekelte, de lényegében minden más kereskedelmi ággal, ideértve a banküzleteket is, foglalkozott. Hasonló volt a szintén augsburgi Welser-fiók szerepe. A legnagyobb német kereskedelmi vállalat, a Nagy Ravensburgi Kereskedő Társaság is gondolt itteni fiók nyitására, sőt kereskedelmi tanulót is küldött azzal a kimondott céllal Budára, hogy az itt megtanuljon magyarul. Nem nagyon lelkesedtek azonban a magyar üzletfelekért, mert azok adósságait igen nehéz volt bírói úton behajtani. Amennyiben a délnémet cég nem tartott fenn fiókot Budán, két lehetősége volt a magyar üzletkötésre: egyrészt a hagyományos mód, a helyszínre — főleg a vásárokra — utazás, másrészt a budai kereskedőknek az áruk hitelbe vagy bizományba adása. Az előbbi lehetőséget növelték királyaink külföldieknek adott kiváltságai. Mátyás az általa meghódított területek polgárainak olyan kereskedelmi kiváltságokat adott, mint amelyet a magyarok élveztek. így szerzett Boroszló szabad kereskedelmi jogot Magyarország területén a budai árumegállító jog sérelmére. A főváros hiába pereskedett, 1484-ben a király a boroszlóiak mellett foglalt állást, 1496 — 1502 közt a budaiak árumegállító jogukra hivatkozva a boroszlóiakat a pesti vásárokról is ki akarták tiltani, de eredménytelenül. Mátyás Ausztriában hasonló jogokat adományozott: Bécsújhely 1488-ban azt a kiváltságot kapta, hogy polgárai a budaiakhoz hasonlóan vámmentességet élveznek az egész ország területén.

2 A délnémet cégek az idegenek kiskereskedelmi tilalmát leggyakrabban azzal kerülték meg, hogy valamelyik családtagjukat vagy üzleti megbízottukat elküldték Budára, aki itt letelepedve a hazai polgárok összes kiváltságaiban részesült. Az 1470-es évektől kezdve egyre nagyobb számban találunk Budán ilyen külföldieket, akik rendesen a tanácsba is bejutottak. A legjobb példa a nürnbergi patrícius Haller család. A volt nürnbergi városkapitány Haller Ruprecht hasonló nevű fia 1481-ben már tekintélyes budai polgár volt, majd feleségüli vette

T

Münzer János budai bíró lányát, és később maga is elnyerte a városbírói tisztet. (21. kép) Ugyancsak nürnbergiek voltak a Kaltenhauserek és Prunnerek. Ezek a családok — ha szülővárosbeli rokonaik tőkéjét fel is használták — mégis elvileg budai polgárnak számítottak. Végül — akár Pozsonyban — itt is feltétlenül volt olyan réteg, amely külföldi szállítók hitelét vette igénybe. Természetesen nem minden áruhitelt tőkeszegény és a délnémetektől függő kereskedők vettek fel, hiszen ekkor a kereskedelmi hitel már általános jelenség, mégis sok kereskedő rá volt erre szorulva. Az áruhitelnyújtók között első helyen a nagy délnémet városok kereskedőit kell megemlítenünk, bár nem felejtkezhetünk meg a bécsiekről és bécsújhelyiekről sem. Szilézia és Magyarország között azonban az ilyen kapcsolat jelentéktelennek volt mondható. Ezt legjobban mutatja a boroszlói Poplau-cég üzletfeleinek névsora: a kilencvenkilenc közül csupán két budait és egy késmárkit találunk, a többi főképp lengyel vagy sziléziai.

3 Mindaz, amit mondottunk, azaz Buda országos kereskedelmi központtá válása, Pozsony és a határszéli városok hanyatlása, a délnémet és északi kereskedelmi kapcsolatok pontosan tükröződnek a posztókereskedők családi öszszeköttetéseiben. A század közepén gyakori a sógorság Pozsony és Buda patríciátusa között. Siebenlinder János budai bírónak négy lányunokája közül három ment pozsonyi kereskedőkhöz férjhez, köztük ketten a legjelentősebbekhez: a két Gailsam fivérhez. A negyedik Budán maradt, a bambergi eredetű, sokszoros főbíró, Münzer János felesége lett. A zsidó eredetű későbbi királyi kincstartó, Ernuszt Jánosnak is volt pozsonyi sógora. Förster György bíró unokatestvére Pozsonyban ugyanezt a tisztséget töltötte be. A Forster-atyafiságba budai, pozsonyi, 2

]. Haller Ruprecht budai bíró és felesége, a Hallerkassai, bártfai és besztercei családok tartoztak. család nemzetségköny véből Külföldi cégek üzletkötési lehetőségei Budán. A nagy cégek fiókjai Kereskedelmi kiváltságok külföldieknek Külföldi kereskedők a budai polgárok között Hitelnyújtás, bizományosok Családi kapcsolatok az üzleti összeköttetések tükörképei Kapcsolatok Buda és Pozsony között