Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG

össze. A császárlátogatások ugyancsak ösztönzőleg hatottak a palota kiépítésére.

14 (51 52. kép.) A tábortól északra fekvő terület az egykori Majláth utca sávjában a Veder utca, míg a volt A II, századi Kerék utca vonalában a Bogdáni útig épült be. A Miklós tértől északra a beépítettség határát canabae még nem ismerjük. A volt folyamőr-laktanya udvarára áthúzódó épületek használata a Marcus alatti háborúkig követhető. Ez is arra vall, hogy a canabae területén álltak. A nagyobb kiterjedésű nyugati városrész a limes-út mentén egészen a Bogdáni útig terjedt. Nyugat felé a Raktár, illetőleg Hunor utcai épületek, míg délnyugaton a Vályog utca vonala jelzik a telep szélét. A déli városrészben szépen nyomon követhető a település szakaszos és gyors ütemű terjeszkedése. A II. század tízes éveiben a canabae még csak a Kiscelli utca sávjáig terjedt. Alig húsz évvel később az ipartelepek már a Selmeci utca vonalára szorultak vissza. A század negyvenesötvenes éveiben a canabae elérte természetes határvonalát, a Nagyszombat utcát.

15 Az ottani természetes teknő felhasználásával a Nagyszombat utca mellett épült a IÍ. század közepe táján nemcsak Aquincum, hanem az egész Duna-vidék egyik legnagyobb építménye, a katonai amfiteátrum (131,8 X 108,4 m). Az épületben majd két évszázadon át rendeztek állathajszákat és gladiátori játékokat a katonaság, valamint a canabae felnőtt lakossága szórakoztatására. (53 —55. kép.) Vízi ütközetek rendezésével nem számolhatunk, a közeli Duna erre jobb lehetőséget nyújtott. A játékokat a IV. század keresztény uralkodói rendeletekkel tiltották be. A hetvenes években elfalazták a lépcsős mellékbejáratokat, és ezzel az amfiteátrumot bevonták a későrómai erődrendszerbe.

16 Az állathajszákhoz befogott vadak körülkerített zártkertje (

vivarium) a körszínház hátsó főbejárata mögött, a Nagyszombat utcától délre kereshető. Az Árpád-híd budai hídfője, valamint az óbudai zsinagóga között egy oszlopcsarnokos és két pilléres épület került napvilágra. A nagyobb teret közbezáró, U alakban elrendezett épületegyüttesben a déli városrész kereskedelmi életének központját, a dunai kikötővel összekapcsolt fórumot ismerhetjük fel. A déli szomszédságban feltárt vastag ívelt fal a IV. században épült, galliai analógiák szerint valószínűleg ugyancsak gazdasági rendeltetéssel

17

. A Vörösvári út nyomvonalán Brigetio felé vezető bekötő út mentén, egészen a Bécsi útig Temetők temetkezett a légió a II. században. A légió egy másik kisebb temetőrésze a Bécsi út 88 — 102. alatti telkek sávjában határolható körül; dél felé ez csatlakozott a polgári lakosság Bécsi út 82 — 84. alatti temetőjéhez. A módosabb és idegenből származott családok a legio X Gemina-tól megnyitott raktárréti temetőt folytatták tovább.

18 54. A Nagyszombat utcai amfi- 0 50 m teátrum alaprajza ' ' 1 1 1 1