Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)
ELŐSZÓ
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése három fővárosi ipari jellegű kerület kereskedelmi hálózatáról és áruellátásáról 1958. június 10. Budapesten kereskedelmi vonatkozásban a munkásság helyzetét három, többségében munkáslakta kerületben vizsgáltuk meg. A kiemelt kerületek X. (Kőbánya), XIII. (Angyalföld), és XXI. (Csepel) - bár nem kizárólagosan munkáslakta települések - azonban az itt levő ipari üzemek nagy száma, a települési viszonyok és főként kialakulásuk, munkásmozgalmi múltjuk (Angyalföld, Csepel, Kőbánya) sokkal inkább azzá teszik, mint Budapest más kerületeit. A megfigyelt kerületek - a XIII. kivételével - Budapest külső kerületi övezetéhez tartoznak, amelyek közül a XXI. kerületet csak 1950-ben csatolták Budapest területéhez. E kerület, de nagyrészt a X. és XIII. kerület szociális, kulturális és kereskedelmi stb. helyzete a felszabadulás előtt és után is több évig kedvezőtlenebb volt, mint a főváros belső kerületeié. A kedvezőtlen helyzet nagyrészt a kapitalizmus öröksége, mivel a kapitalista kereskedelem területileg nem vette figyelembe a lakosság igényeit. A város központjában végzett kereskedelmi tevékenység nagyobb hasznot biztosított, ezért a város külső kerületeiben jobbára csak szatócsok, vegyeskereskedések és rosszhírű italmérések működtek a felszabadulás előtt. A felszabadulás után 1948-ig sem javult lényegesen e kerületek kereskedelmi ellátottsága. Jelentős fejlődés csak 1948. évben és az utána következő években - a szocialista kereskedelem kialakulásával - következett be. 1948. évben alakult meg az Élelmiszer kereskedelmi Vállalat, a „KÖZÉRT", amely ma már Budapesten a bolti élelmiszerforgalom túlnyomó többségét bonyolítja le. Sorra alakultak a különféle iparcikk szakvállalatok - Háztartási Bolt V., KERAVILL V., Vas- és Edénybolt V., Pavillon V. (ma Dohánybolt), OFOTÉRT V. stb. - amelyek az eddig elhanyagolt külső kerületekben is korszerű szakboltokat létesítettek. A kiemelt kerületek kereskedelmének legfontosabb adatai ismertetését megelőzően szükséges néhány, a kereskedelmi forgalomban is szerepet játszó népességi és területi adatot megemlíteni. X. kerület (Kőbánya) Budapest egyik legnagyobb területű kerülete, lakosságszám tekintetében a kisebb kerületek közé tartozik, mert területének több mint harmada mezőgazdasági jellegű 1 . A lakóterület mindössze kb. 15%-ban részesedik az összterületből, amelynek túlnyomó többsége szabadon álló, alacsony, földszintes és egyemeletes épületekből áll. Nagyvárosias jellegét csak a Hungária körút egyes részei és a Zalka Máté tér környéke mutat. A kerület kereskedelmi központja is itt található. Az ipari jelleget az ipari üzemek nagy száma
