Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

ségügyének problémáival. 1952. október 23-án a budapesti üzemek egészségügyi helyzetéről szóló jelentést tárgyalta, ugyanezen év november 13-án a körzeti orvosi szolgálat bevezetésének tapasztalatait tűzte napirendjére, majd november 27-én megvitatta az Egészségügyi ÁB beszámolóját. E tárgyalásokra az volt a jellemző, hogy csak egyes — és nem is mindig a legfontosabb — kérdésekről szóltak, vagy mint ezt dr. Kende Zsigmond az Egészségügyi ÁB elnöke az 1953. augusztus 26-i tanácsülésen elmondta: „Eddig egy helytelen szemlélet uralkodott... Ez a szemlélet az, hogy az egészségügyi kérdéseket alá kell rendelni az ipar és a nehézipar fejlesztési kérdéseinek... Ez a szemlélet nem is annyira kívülről, a nehézipar részéről, hanem majdnem inkább az egészségügyi szolgálat részéről jött... Ez helytelen szemlélet, s azt mondhatnám, hogy nagy mértékben az orvostársadalom s az egészségügyi igazgatással foglalkozó orvostársadalom hibás szemlélete volt, hogy nem merte a maga igényeit bátran kimondani. Ennek következménye az, hogy most az új kormányprogrammal kapcsolatban a végrehajtó bizottság egészségügyi programja nagyon sovány." Az ÁB elnök néhány konkrét javaslatot is tett, pl. a városi szemét elhelyezésére vonatkozóan is. Bár a vb elnöke a vitazáróban azt válaszolta dr. Kende Zsigmond felszólalására, hogy a felvetett határozati javaslatokat meg kell tárgyalni, a tanácsülés elé terjesztett és elfogadott határozatokban egyikről sem esett szó. A BVT 1953. november 25-i ülésén — a határozati javaslatota 80. számú irat közli — a vb-elnök beszámolójában szó esett az egészségügyről is. Ennek során kiemelten szólt arról, hogy a felsőbb szervek döntése értelmében 1954 augusztusáig tizenkét volt egészségügyi célú épületet, pl. a volt Pajor Szanatórium stb. fognak a fővárosnak vissza adni. A nehézségekről ugyanekkor súlyos szavakkal a következőket mondta: „Meg kell állapítanunk, hogy gazdasági, szociális és kulturális területen egyaránt nehezíti a munkánkat a pénzügyi önállóság hiánya. A minisztertanács elnöke megállapította, hogy az önálló költségvetés hiánya és a pénzügyi politika, ami teljesen gúzsba kötötte a tanácsok tevékenységét odáig ment, hogy a költségvetésen belül átcsoportosítani kizárólag a pénzügyminiszter engedélyével lehet még ma is. A legcsekélyebb póthitel kérelemmel is a pénzügyminiszterhez kell fordulni. Saját vállalataink terven felüli nyereségéből igénybe vehetünk ugyan bizonyos összegeket, de ha el akarjuk költeni, a pénzügyminisztertől póthitelt kell kérnünk. A lakosság legsürgetőbb kéréseit, kis költséggel járó ügyeket hónapokig nem tudunk elintézni a nehézkes és centralisztikus póthitel mellett." Az elfogadott határozati javaslatban (1. 80. számú iratot) az 5. és 7. pont tartalmazza az egészségügyre vonatkozó tennivalókat. A főváros egészségügyének legkritikusabb feltárását az Egészségügyi ÁB-nak a BVT V. B. számára készített jelentése tartalmazza, amelynek rövidített változatát a vb 1954. október 28-i ülése vitatta meg. Ez a jelentés súlyos megállapításokat tartalmazott Budapest egészségügyi helyzetéről, így többek között kimondta, hogy évek óta nyomasztó gond az ágyhiány, a kórházi ápolás színvonala nem éri el a volt OTI színvonalát és évek óta állandóan romlik, a főváros rendelőintézeti szolgáltatás a vele szemben támasztott igényekhez képest elégtelen, mert hosszú a várakozási idő, az orvosok gyors tömegmunkát kell, hogy végezzenek, sok a hibás diagnózis, a betegeket küldözgetik a szükséges vizsgálatok elvégzésére, a körzeti orvosok megengedhetetlen mértékben túl vannak terhelve, de pozitív képet festett a gyermek egészségügyről, az anya- és csecsemővédelemről, a járvány- és fertőző betegellátásról. A jelentés — amelynek tárgyalásán az egészségügyi miniszter is megjelent — részben a BVT V. B. egészségügyi osztályát, részben az Egészségügyi Minisztériumot tette felelőssé a kialakult helyzetért. A vb-ülésen rendkívül éles vita bontakozott ki az ÁB jelentése körül, de végül is az elfogadott határozati javaslatok és az elnöki zárszó is egyetértett — kisebb kiegészítésekkel — a jelentésben foglaltakkal. Külön határozati pontban mondták ki, hogy az ÁB által feltárt beruházási hiányosságokat a vb terjessze a minisztertanács elé. 1. A kormány programját előterjesztő parlamenti beszédben az egészségügyről az alábbi mondat szerepel: „Az év hátralévő részében 60 millió forinttal fogjuk növelni az üzemi élelmezési, valamint egészségügyi feltételek megjavítására fordított összeget." (Id. a 67. számú iratot) 2. A BVT V. B. 1952. november 13-án tárgyalta az egységes körzeti orvosi szolgálat beveze-