Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

harcban az egyik legfontosabb feladat: a harc a terjedő antiszemitizmus ellen. Az antiszemitizmus a barbár fasizmus kannibál ideológiájának maradványa, a reakció eszköze a dolgozók tisztánlátásának megzavarására, egységük megbontására, figyel­mük elterelésére az országvesztők bűneiről, nyomorúságuk valódi okairól és okozói­ról. Az antiszemitizmus ideológiája összeférhetetlen a demokratizmussal. A Kom­munista Párton belül nem szabad megtűrni az antiszemitizmusnak tett legkisebb engedményt sem. 9. A pártértekezlet megállapítja, hogy a gyülekező reakció egyik legveszedelme­sebb góca a klerikális reakció, amely a katholikus egyház felső köreinek vezetésével szervezkedik. Nem kevésbé veszedelmesek a Kisgazda Pártban szervezkedő jobboldali erők. A Kisgazda Párt jobbszárnya, mely a koalíciós kormány megalakulásával elszenvedett veresége után egy időre visszavonult, most újra támadásba megy át. A pártértekezlet valamennyi demokratikus erő közös fellépését követeli mindazok ellen, akik — akár a Függetlenségi Fronton belül, akár azon kívül — bomlasztani próbálják a nemzeti egységet. 10. A pártértekezlet a két munkáspárt, a Szociáldemokrata és a Kommunista Párt egységfrontjának megszilárdítását és kiépítését a magyar demokrácia létérdeké­nek tartja. Éppen ezért hívja fel a figyelmet a Szociáldemokrata Párt jobboldalának aknamunkájára a Kommunista Párt, a munkásegységfront és ezzel az egész magyar demokrácia ellen. 11. A kormányprogramm erélyes és gyors végrehajtása gazdasági és politikai téren egyaránt azért is szükséges, hogy a dolgozó tömegek hite a demokráciában meg­szilárduljon. 2 A magyar munkásság és parasztság tömegei növekvő elégedetlenséggel tekintenek arra a demokráciára, melynek szavai és tettei között szakadék tátong, mely búvóhelyet és ugródeszkát jelent a nép ellenségeinek és melyben nem érvényesül a szociális igazságosság elve. A magyar demokrácia létérdeke, hogy a tömegek elégedetlensége ne csapjon át közönybe és kiábrándulásba. A pártértekezlet a tömegek széleskörű mozgósítását tartja szükségesnek a kor­mányrendeletek végrehajtásának ellenőrzésére, a szabotálok, a közvagyon tolvajai­nak, az árurejtegetőknek, adócsalóknak leleplezésére, az elrejtett élelmiszerkészletek felkutatására, a közigazgatás megtisztítására a reakciósoktól. A további rendszabályok az ország gazdasági talpraállítására és a reakció elleni harcra múlhatatlanul kiélezik az ellentéteket a demokrácia harcos hívei és a nép ellenségei között. Az elkerülhetetlenül élesedő harcokat a reakcióval a magyar demokratikus erők csak a nép tömegeire támaszkodva tudják sikerrel megvívni. A Magyar Kommunista Párt el van szánva rá, hogy a reakció ellen a dolgozó nép élén, a megfelelő időpontban a tömegharc megfelelő eszközeit is alkalmazni fogja. 12. A magyar demokrácia továbbfejlődésének biztosítására a pártértekezlet követeli: 2. 1945. decemberében — a rendőrkapitány jelentése szerint — több tüntetés és sztrájk zajlott le a fővárosban. December 21-én az építőmunkások vonultak a miniszterelnökhöz jó pénzt és kenyeret követelve, 10—11-én sztrájk volt a főváros Házinyomdájában, 19-én gazdasági sztrájk tört ki Csepelen, 19-én a mozigépészek és filmalkalmazottak szakították meg néhány órára a munkát. Az építőmunkások tüntető menetében „egyesek antiszemita hangokat hallattak".

Next

/
Oldalképek
Tartalom