Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

4. Az idült fertőző betegségek közül fel kell még említenem a bujakórt

3 is, mint amely betegség szintén nagyon el van terjedve s amely igen sok áldozatot szed úgy a felnőttek, mint a méhmagzat közül (a sok abortus és halvaszülettség) mint amely szintén okozati összefüggésben van úgy a kétségbeejtő szociális viszonyokkal, mint a lakásüggyel. Ezen a nemzedékről-nemzedékre kiható betegség ellen az elébb említett szociális és lakásviszonyok javításán kívül, létesíteni kellene több ingyenes rendelőt ingyen orvossággal kapcsolatban, úgy mint az részben a háború alatt is volt: népakadémiákat kellene felállítani és népies nyelven tárgyalni a betegséget és az ellene való védekezést: a tanoncz iskolákat elhagyó ifjúság részére oktató előadásokat kellene tartani a köz- és ipar egészségüggyel kapcsolatosan a bujakórról is és végre a vérvizsgálatot ingyen lehetővé tenni minden szegény vagy házasulandók részére. Ez utóbbira vonatkozólag előterjesztést tettem a t. Tanácshoz s nincs okom kételkedni benne, hogy ezen nagy fontosságú közegészségügyi intézményt meg ne valósítsa akkor, midőn ez jóformán semmibe sem kerül. Úgyszintén előterjesztést tettem az iparostanoncok egészségügyi oktatására vonatkozólag is. A nyilvános rendelőket a múltban is a magas kormány állíttatta fel, miért is ennek megvalósítása érdekében javaslom, hogy a kormányhoz ily irányú előterjesztést tétessék. A heveny fertőző betegségek tárgyalása alkalmával, meg kell emlékeznem a kiütéses tífuszról. Ezt a betegséget minden kétséget kiszáróan a bicskei cigányok hurcolták be a fővárosba. Ezen behurcolás után, négy gócpontban jelentkezett kiütéses tífusz, 39 esettel. Ezen négy gócpont határán túl a városban újabb megbetegedés nem volt, bizonyságul annak, hogy a védőintézkedések kifogástalanok voltak. A kiütéses tífusz terjedésének elhárítása érdekében 370 lakást, 2406 egyént fertőtlenítettünk és 360 egyént helyeztünk megfigyelés alá a fertőtlenítő intézetbe. A III. kerület Bécsi-út 166. sz. alatti megbetegedésekkel kapcsolatosan 460 egyént helyeztünk a helyszínen 18 napon át zárlat, illetve megfigyelés alá s ezen idő alatt élelmeztük is őket. Profilaktikus

4 szempontból a tetvek irtása végett 655 lakost és 16 951 egyént fertőtlenítettünk. Ezen intézkedésekkel, valamint azokkal, hogy a székesfőváros területén tartózkodó összes cigányokat, munkanélküli csavargókat állandóan megfigyelés alatt tartottuk s szükség esetén tetvetlenítettük őket, valamint az által, hogy a lakosság részére oktató előadásokat tartattunk a tetvek által terjesztett kiütéses tífuszról: sikerült elérni azt, hogy e betegség a városban el nem terjedt s hogy az összes megbetegedések száma a behurcolt esetekkel kapcsolatos fertőzés után 39-nél többre nem emelkedett. • — A székesfőváros területén szokatlan mértékben fellépett egyik betegségről, a golyváról is meg kell emlékeznem ez alkalommal. Ez a betegség állandóan megfigyelésünk alatt állott s úgy a saját tapasztalataink, mint a hozzánk beérkezett adatok alapján megállapítottuk, hogy: a) a betegeknek óriási többsége körülbelül 7—80 %-a, a serdülő korban levők közül (10—20 évesek) kerültek ki; b) a betegeknek több mint 2/3-a leány és csak 1/3-a volt fiú; 2. Tüdőbetegek gyógyítására szolgáló intézményeink. 3. Szifiliszt, vérbajt.