Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

A villamos vasutak üzemében összesen 343 baleset történt, melyek közül 26 halálos volt, 171 súlyos, 146 pedig könnyű sérüléssel végződött. A bérkocsik viteldíjának emelésére az elmúlt félévben két ízben is sor került. A törvényhatósági közgyűlés előbb 30, majd a félév végén 50% pótdíjat állapított meg a Ill-ik díjszabáshoz. A bérkocsisok elleni mind sűrűbb és jogos panaszok folytán szigorú rendszabályokat kellett életbeléptetni s ezek erélyes végrehajtása lényegesen javította a helyzetet. A kerületi kapitányságok több mint 50 bérkocsist tiltottak el a hajtástól rövidebbhosszabb időre, a letiltottak nagyrészét pedig a székesfőváros katonai ügyosztálya nyomban hadiszolgálatra hívta be. Fővárosi Közlöny. 1917. szeptember 7. 172. Andréka Károly rendőrtanácsos jelentése a főkapitánynak a szociáldemokrata pártvezetőség lemondásának előzményeiről, a Galilei-kör működéséről, a munkásság radikaiizálódásáról, a januári béke gyűlések és sztrájkok lefolyásáról 1918. január 25. Méltóságos Főkapitány Úr! A magyarországi szociáldemokrata pártnak a párt vezetősége lemondásával megnyilvánult kríziséről és annak előzményeiről van szerencsém tisztelettel a következőket jelenteni: A magyarországi szociáldemokrata pártnak, különösen a hadiiparhoz tartozó szakszervezetei a háború tartama alatt nagy mértékben megerősödtek. A taglétszám szaporulat 1916 tavasz óta különösen a vas- és fémmunkások szervezete nemcsak a tulajdonképeni szakmunkásokat olvasztotta magába, hanem felszívta a vas- és fémiparban foglalkoztatott nem vasmunkásokat is. (így) A szakszervezetekben nemcsak homogén elemek kerültek össze, a fegyelmezés munkája sok fáradságot okozott a szervezet vezetőségének. A bérmozgalmaknál számos ízben tapasztaltuk, hogy a szakszervezet' vezetősége a gyárak munkásságával szemben nem tudta tekintélyét fenntartani s hogy népszerűségét el ne veszítse, kénytelen volt azok szertelen követeléseit is támogatni. Egy újabb szervezet is alakult és pedig mint a magántisztviselők és a kereskedelmi alkalmazottak országos szövetkezetének fiókja, az [ipari és] közlekedési tisztviselők egyesülete."

1 1. Az 1KTE 1917. elején alakult a Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Szövetsége keretében, az év végén már mintegy 150 fővárosi és környéki üzem mérnökeit, tisztviselőit és művezetőit tömörítette. Az alakulás időpontja is elősegítette, hogy az új szakszervezet élén az ipari értelmiség forradalmi elemei álljanak.