Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1914-1915-iki tanévre
Dr. Balogh Albin : Adalék a magyar pénztörténethez I. Károly idején
ugyan van egy adatunk, mely szerint minden porta vagyis curia után a termés (frugum) tizede fejében tíz széles dénárt kell fizetni. 1 Mivel a fruges első sorban gabonát jelent, hiszen a földmívelés ekkor még szinte kizárólagosan gabonatermelés, egy porta termésének értékét úgy 100 dénárra kellene tennünk. A baj csak az, hogy nem tudjuk pontosan egyrészt a telek nagyságát, — vájjon 50—70 kis hold volt-e — és másrészt, hogy mekkora terület maradt ebből évről-évre parlagon, hány jutott szőlőre, a miről itt szintén szó van. Azt sem szabad elfelednünk, hogy a gabonában, termésben adott tized a gazda szemében kevesebb, mintha pénzen kell ezt megváltania, Máshonnan (Kőszeg) meg azt halljuk, hogy a gabona minden kepéje után fizetnek 10 dénárt. 2 Ez persze nem lehet tized vagy egyéb adózás, a mire a szövegezésből gondolhatnánk : elég csak egy pillantást vetnünk az Árpádkor végének áraira, a hol egy kepe ára egy pondus, V48 márka, I. Károly pénzeiben éppen 7 dénár. Ha tekintetbe vesszük, hogy a kepe (capecia) — ha változik is az egyes vidékek szerint — = 2 kalangya = 4—5 kereszt = (a kereszt nagysága szerint) 52—64 kéve (manipulus) 3 és ismeretes, hogy egy 21 kévés keresztből átlag egy hektoliter búza kerül ki, úgy hogy egy kepéből 400 liter és körülbelül 3 métermázsa búzát csépelnek, a minél egy magyar holdnak közepes esztendőben is több a termése : a föntebbi két adatbél egy pölöskei telek évi gabonatermését 10 kepére, úgy 30 métermázsára tehetjük. Ebből pedig biztosra vehetjük, hogy a pölöskei telek nagysága nem lehetett 50—70 hold. Marad a kepe árául meghatározott 10 dénár. Ámde ez ismét kedvezményes ár, úgy hogy egy kepe átlagos árául valamivel többet kell vennünk, talán 12—15 dénárt. Ebből egy métermázsa gabona árául — búza, árpa, rozs között árban még ekkor aligha volt nagyobb különbség — 4—5 dénárt, 40—50 fillért állapíthatunk meg. Az 50—70 holdas telek gabonatermésének értékéül ezek alapján — egy kat. holdra 8—10 métermázsát egy kis holdra 4—5 métermázsát számítva, úgy hogy évről-évre egyharmad marad ugarnak vagy más czélra 1 Hazai Okmánytár. I. 184. 2 Fejér: Cod. Dipl. VIII/3. 280. 3 — a — n : Kéve kereszt, kalangya, kepe. (Magyar Gazdaságtörténeti Szemle. 1896. évf. 363.; Reizner János: Szeged mezőgazdasági története. (Magyar Gazdaságtörténeti Szemle. 1900. évf. 53.) Másutt nagyobb a kepe, így Homonnán 100—104 kévés, de itt alighanem a kévék felényiek. V. ö. A m. pénz tört. az Árpádok idején. 28, 48.
