Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)

II. fejezet: AZ IRODALMI ÉLET ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE - Pest, a szerkesztőségek és kiadók világa

könyvek, sajtóorgánumok, naptárok, ponyvakiadványok együttes vizsgálatával juthatunk el a korabeli ismertség és elismertség arányaihoz, amit szépen példáz a Nővilág 1861. február 1 -jei számának híre és kommentárja arról, hogy Nógrád vármegye január 7-i „ősgyűlésén", amelyen helyreállították az önkényuralom előtti megyei intézményeket, egyszerre választották meg tiszteletbeli főjegyzőnek Arany Jánost és a nógrádi születésű Lisznyai Kálmánt. De: „Tudtunkkal még Arany is csak Lisznyai izgató szónoklása folytán jutott eszébe az illetőknek!"

84 De eltér - ha nem is ennyire - az irodalomtörténeti kánontól az írók anyagi sikerlistája is. 1849 előtt egyetlen magyar alkotó volt, aki az irodalmi piac kialakulásának változatos lehetőségeit kihasználta, kitűnően eligazodott közöttük és megélt tollából: Petőfi Sándor.

85 Most, a megváltozott helyzetben, a sokasodó alkalmak között személyiség és alkat, munkabírás és életmód, családi állapot és más tényezők alakították az ugyancsak differenciálódott jövedelmi listát. A tehetősség szerinti áttekintés két végpontján a nevesebb és népszerű írók közül Lisznyai Kálmán és Jókai Mór áll. Az előbbi nem keveset keresett, ám rendszertelen életmódja, italozása, vendéglátó gesztusai családját (feleségét és két fiát) mindvégig a nyomorszint határán tartották. 1859 januárjában a váltótörvényszék végrehajtói mindössze 189 forint becsértékű ingóságot találtak.

86 Jókai viszont, aki bujdosásából 1500 forint adóssággal kezdte az évtizedet, ezekben az esztendőkben vált az irodalom nagy robotosává. 1853-ban 2230 forintért vásárolta meg svábhegyi telkét, amelyen a ház felújításával együtt a költségek meghaladták a 4100 forintot. 1857 elején (anyai örökségéből) megvette a Magyar u. 21. sz. alatti kétemeletes házat, 18 000 forintért (a javításokkal együtt ez is meghaladta a húszezret), a Sváb-hegyen pedig új házat építtetett (10 400 forint). Ekkoriban 7-8000 forint évi írói84 Eddig úgy tudtuk, hogy a javaslattevő az ekkor még országosan ismeretlen Madách Imre volt, vö. MID 360. és nyomán Szilágyi 2001. 95. 85

Vö. Margócsy István: Petőfi Sándor, Bp. 1999. (Klasszikusaink), 48-74. (A Petőfi és az irodalmi gépezet c. fejezet). 86 Szilágyi 2001. 68-70.